Meghalt Kosáry Domokos

95 esztendős korában meghalt Kosáry Domokos történész. A tudós 1990-96 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke volt. Az MTA mostani elnökének vezetésével bizottság alakult a temetés szervezésére. Vizi E. Szilveszter szerint Kosáry Domokossal a magyar tudományosság elvesztette nagy-nagy öregjét, az egyik nemzetközileg legismertebb magyar történészt.

Kosáry Domokos Selmecbányán, a mai Szlovákia területén született 1913-ban. Szülei a város jelentős polgárai voltak: édesapja zongorát tanított és főiskolai tanár volt, édesanyja regényeket írt. A trianoni béke után a család Budapestre költözött, mert az apa nem volt hajlandó felesküdni a csehszlovák államra. "Ne beszéljünk róla, de mindig gondoljunk rá" - tanácsolta Trianonról 90. születésnapján Kosáry Domokos.

Kosáry Domokos latin-történelem szakon végzett a Pázmányon (a mai ELTE jogelődje), ahol Szekfű Gyula, a korszak legmeghatározóbb történészének tanítványa volt. Diploma után az Eötvös Kollégium tanára lett. Létrehozta és évekig igazgatta a Teleki Pál Intézetet, amit ma már Történettudományi Intéznek neveznek. Első komoly munkája Görgey Artúrról szólt, amiben bebizonyította, hogy a szabadságharc hadvezére nem volt áruló. Jó kapcsolatban volt a 30-as évek falukutató mozgalmával is. 1936-37-ben Franciaországba utazott magyar állami ösztöndíjjal, 38-ban pedig Londonban tanult.

1941-ben Teleki Pál miniszterelnök titkos diplomáciai megbízást adott neki. Kosáry az USA fontos politikusait járta végig, a magyar kormányfő titkos üzenetével: eszerint amíg Teleki vezeti a kormányt, addig Magyarország nem lép be a háborúba. Az amerikaiak visszaüzentek, hogy ők viszont be fognak avatkozni, várhatóan Európában is. Kosáry híreinek nem hitt a korabeli politikai elit, Magyarország belépett a háborúba, Teleki pedig öngyilkos lett.

A háború után Hóman Bálint volt kultuszminiszter mellett tanúskodott. A népbíróság a történészt végül háborús bűnösként elítélte.

1949-ben politikai okokból kirakták az egyetemről. Félreállítása éveiben írta háromkötetes munkáját Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába címmel. Ez a könyv a mai napig az egyik legfontosabb kézikönyve a magyar történettudománynak.

1956-ban elnöke lett a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának. Kosáry tagja volt Nagy Imre szűkebb baráti körének. Úgy volt, hogy a forradalom győzelme után ENSZ-nagykövetnek nevezik ki.

A forradalom viszont elbukott és Kosáryt négy év börtönre ítélték. A börtönben írta Széchenyi Döblingben című könyvét, amit 1981-ben sikerült csak kiadnia. Zárkatársa volt többek között Déry Tibor és Eörsi István is.

1960-tól a Pest Megyei Levéltárban, utána pedig az MTA-ban dolgozott. A rendszerváltás után az MTA elnökévé választották, hat évig töltötte be a posztot.

Tavaly Kosáry mondott beszédet az Ötvenhatosok terén emelt új emlékműnél Budapesten. A kormány ellen tüntetők többször is füttyel zavarták meg, ami miatt az MTA tiltakozó közleményt adott ki.

A tudós munkásságát számos kitüntetéssel, egyebek mellett Állami Díjjal (1988), Széchenyi-nagydíjjal (1995), Akadémiai Aranyéremmel (1997), Nagy Imre-érdemrenddel (2003), Prima Primissima Díjjal (2004), Széchenyi-aranyéremmel (2006), Radnóti Miklós-díjjal (2007) ismerték el.