'Kossuth mindenkié, az egész nemzeté'

Hangsúlyozta: az európai uniós csatlakozás megváltoztatja az ország életét, nem rögtön, de tartósan, és a jólét esélyét kínálja. A miniszterelnök hozzátette: "ne szalasszuk el a történelmi alkalmat".

"Mi kell az európaisághoz? Az én válaszom: az európaisághoz magyarság kell. Magyarság, amely mindannyiunkat összetart" - fogalmazott Medgyessy Péter. Kossuth Lajos személyében olyan emberre emlékezik a nemzet, aki tudta, hogy a köztársaságnak vezetője, nem pedig vezére van, igaz polgára, aki első az egyenlők között, aki vállalja a vitát és a megmérettetést, aki felelősséget vállal a nemzetért, aki nem a hatalom feltételeit szabja meg, hanem megteremti a haladás esélyét. "Saját magunk és gyermekeink számára itt és most dől el a jövő" - emelte ki.

A miniszterelnök beszédét néhány tucatnyian folyamatos bekiabálással és fütyüléssel zavarták. A magyar zászlókat lengető csoport tagjai hazaárulónak nevezték a kormányfőt, az ünnepi beszéd végén pedig a Vesszen Medgyessy! és a Hajrá magyarok! jelszavakat skandálták. Rendbontás vagy provokáció nem történt, a rendfenntartó szerveknek nem kellett közbeavatkozni.

A Kossuth téri megemlékezésen elmondta ünnepi gondolatait Görgey Gábor kulturális és Magyar Bálint oktatási miniszter is. "Kossuth Lajos legnagyobb érdeme az, hogy a szabadság kívánalmát oltotta a táradalom tudatába máig ható érvénnyel" - jelentette ki Magyar Bálint.

Kiemelte: Kossuthnak az a felismerése, hogy a Duna-menti népeknek együtt kell megtalálniuk boldogulásukat, a mai törekvésekben folytatódik. "Amikor a XIX. században kimondta, hogy a magyarságnak a szomszéd népekkel megbékélve és egyetértésben lehet csak előre jutnia, nekünk ez a XXI. században azt jelenti, hogy nincs magyarság Európa nélkül" - fejtette ki.

Magyar Bálint Magyarország leendő európai uniós tagságával kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar nemzeti és közösségi hagyomány, kultúra és műveltség nem elveszni, hanem megerősödni fog Európa többi népének kultúrája mellett.

Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere azt mondta, hogy Kossuth mindenkié, az egész nemzeté, nem sajátíthatja ki, nem lophatja el egyetlen osztály, réteg, párt vagy mozgalom sem.

Rámutatott: Kossuth nagy érdeme volt, hogy a nemzetet egy fojtogatóan zárt birodalomból ki akarta szabadítani, nyitottá téve a nagyvilág felé, és megteremtve egy modern nemzetet, amely kerete lehet a halaszthatatlan polgári átalakulásnak.

Hangsúlyozta ugyanakkor, Kossuth nagy tévedése volt, hogy csak későn, 1848 bukása után ismerte fel: ez a nyitás nem csupán a magyarságnak, hanem a Kárpát-medence minden népének jár. Görgey Gábor arról is szólt, hogy Kossuth Lajos, a szabadságharc "lánglelkű apostola" méltatlanul és igaztalanul, mély kétségbeesésében nevezte árulónak Görgey Artúr fővezért a világosi fegyverletétel után, hiszen ők ketten megállapodtak e tragikus és elkerülhetetlen végben.

"Ősöm tudta, mélységes megbántottságában is, hogy Kossuth maga a szabadságharc, nélküle nincs 1848. Súlyos vitáik közepette az alapkérdésekben egyetértettek" - fogalmazott Görgey Gábor. A kulturális miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy 1848 és 1956 vérbe fojtott szabadságharcával ellentétben 1990-ben a régi rendszer összeomlása és a szabadság elnyerése vértelenül történt. "Próbáljuk e páratlan történelmi ajándékot jobban megbecsülni!" - zárta gondolatait a kultuszminiszter.

A Kossuth téri emlékműsor végén a Honvéd Táncegyüttes előadása, valamint táncház és fényjáték következett.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!