Próbaper indul a Kossuth térért

2006.12.19. 09:28
A rendőrség ismét arra való hivatkozással tiltott meg egy előre bejelentett demonstrációt a Kossuth tér október óta lezárt részén, hogy az szerintük nem közterület. A tüntetés szervezői szerint ez törvénytelen és alkotmányellenes, ezért próbapert indítanak. Úgy vélik, hogy Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány rosszhiszemű joggyakorlással és joggal való visszaéléssel az államszervezet demokratikus működését és az alapvető állampolgári jogok az alkotmányban foglalt érvényesülését veszélyeztető magatartást tanúsít.

Két jogász a múlt csütörtökön bejelentést tett a Budapesti Rendőrfőkapitányságon, hogy december 22-én 15 és 16 óra között 100 fős tiltakozó demonstrációt szervez a Kossuth térre, a Rákóczi-szoborral szemben található 56-os lyukas zászló előtti területre. A rendezvény a rendőrségnek is bejelentett célja a tiltakozás a gyülekezési jog az utóbbi két hónapban tapasztalt, a tüntetés szervezői szerint törvénytelen korlátozása ellen.


Tizenötezren a Kossuth téren

A Gulyás Gergely Győző és Magyar Péter által - hangsúlyozottan magánszemélyként - megjelölt helyszín a Kossuth tér jelenleg is lezárt, a rendőrség által "műveleti területnek" nyilvánított részén fekszik. Mint az Indexnek elmondták, nem is a tüntetés a fő céljuk, hiszen számítottak arra, hogy a rendőrség nem engedélyezi a rendezvényt, ahogyan arról már meg is kapták az írásbeli határozatot. Mivel azonban szerintük semmilyen törvényes ok nem teszi lehetővé a közterületre előre bejelentett demonstráció megtiltását, ezt a határozatot meg fogják támadni a bíróság előtt: az eljárást egyfajta próbapernek szánják a gyülekezési jogért.

Hatáskör hiányában megtiltom 

A gyülekezési törvény szerint a rendőrség a törvényben taxatíve felsorolt okok miatt megtilthat, illetve ezek hiányában tudomásul vehet egy közterületre előre bejelentett demonstrációt. Most azonban nem egészen ez történt: a BRFK Gergényi Péter budapesti főkapitány által szignált válaszában "hatáskörének hiányát" állapította meg, mert szerinte a Kossuth tér a bejelentők által megjelölt részére nem vonatkozik a gyülekezési törvény, mert az nem közterület, hanem "biztonsági műveleti területnek nyilvánítottam, elsődlegesen 2006. október 23.-tól november 24. napjáig, majd ezt követően a biztonsági műveleti területté nyilvánítást meghosszabbítottam a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásáig."

A végzés indoklásában még azt is olvashatjuk, hogy "A biztonsági műveleti terület kialakítása azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár, hogy a terület elveszti a Gytv. értelmében vett közterületi jellegét. A gyülekezési jog fogalmilag kizárólag közterületen gyakorolható szabadságjog." Summa summárum, a demonstráció helyszínéül megjelölt Kossuth téren "kialakított biztonsági műveleti területre tekintettel...ott a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. hatálya alá tartozó rendezvény nem tartható".

A határozat ráadásul az Országos Rendőrfőkapitányságot jelölte meg fellebbezési fórumként, miközben a gyülekezési törvény értelmében ha a rendőrség megtilt egy előre bejelentett demonstrációt, a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért, amelynek három napon belül el kell bírálnia az ügyet. Az ORFK-t ilyen szoros határidő nem köti.

Rosszhiszemű joggyakorlás

Gulyás és Magyar szerint mindez törvénytelen és alkotmányellenes: úgy vélik hogy a BRFK nyilvánvalóan éppen a gyülekezési törvény által nyújtott jogorvoslati lehetőség meghiúsítása érdekében állapítja meg hatáskörének hiányát a rendelkező részben, miközben a határozat indoklásában a rendezvény megtartását egyértelműen megtiltja. Ezért a BRFK által megjelölt ORFK helyett a gyülekezési törvény által előírt módon, a Fővárosi Bíróságnál fellebbeztek, kérve Gergényi határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését.


Több mint ötezren a Kossuth téren

Fellebbezésük indoklása szerint a rendőrségnek a terület jogi minősitésétől függetlenül is csak két lehetősége van: megtiltja vagy tudomásul veszi a demonstrációt. Mivel a határozatot érdemben tiltónak értékelik, véleményük szerint most a bíróságnak kell döntenie, méghozzá három napon belül: "Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmányból és a Gytv.-ből egyértelműen azt a következtetést lehet levonni, hogy a gyülekezési jog, mint alkotmányos alapjog érvényesülése csak akkor garantált, ha a rendőrség határozatával szemben az egyfokú bírósági felülvizsgálat a törvényben meghatározott három napos határidőn belül biztosított és az itt meghozott bírósági határozat végrehajtása mindenkire kötelező." - áll a beadványukban.

Amikor tehát a rendőrség határozata az érdemi tiltást az indokolásban tünteti fel, míg a rendelkező részben hatáskörének hiányára hivatkozik, szerintük rosszhiszemű joggyakorlással és joggal való visszaéléssel az államszervezet demokratikus működését és az alapvető állampolgári jogok az alkotmányban foglalt érvényesülését veszélyeztető magatartást tanúsít.

 Ezzel egyszersmind a bíróság felülvizsgálati hatáskörét is elvonni igyekszik, "csalárd módon lehetetlenné téve egy határozat olyan időben történő törvényességi felülvizsgálatát, amely a jogsérelem - a gyülekezési jog törvénytelen korlátozása - időbeli orvoslására nyújtana lehetőséget" - áll a Fővárosi Bírósághoz benyújtott fellebbezésben.

Nem létezik műveleti terület

Gulyás és Magyar példátlanul törvénysértőnek tartja azt is, hogy a rendőrség a Kossuth tér "biztonsági műveleti terület"-i minősítésére figyelemmel tiltja meg a rendezvény megtartását. Ezzel a rendőrség szerintük egyszerre sérti meg a gyülekezési törvényt, mely szerint kifejezetten, külön említve közterületnek tekintendő bármely "tér", valamint a rendőrségről szóló törvényt, amely a "műveleti terület" fogalmát egyáltalán nem is ismeri: "A rendőrfőkapitány tehát egy - a rá vonatkozó törvény szerint nem létező - minden jogalapot nélkülöző, általa kreált jogi kategóriát felhasználva saját határozatával kíván a közterületi minőségtől megfosztani egy olyan teret, amely az alkotmányos alapjogot garantáló kétharmados törvény szerint expressis verbis közterület."


Műveleti terület?

Mindebből azt a következtetést vonják le, hogy a budapesti rendőrfőkapitány határozata a gyülekezési törvény, valamint a több mint egy évtizede töretlen rendőrségi gyakorlat szerint a rendelkező rész tekintetében eljárásjogilag, míg egészében tartalmilag olyan mértékben jogsértő, hogy az nemcsak a gyülekezési jog gyakorlását lehetetleníti el, hanem az ezzel kapcsolatos jogorvoslattól való megfosztással, illetve a bíróságtól történő hatáskörelvonás törvénytelen szándékával már az államszervezet demokratikus működését is veszélyezteti.     

A labda most a Fővárosi Bíróságnál van, ahol a fellebbezők reményei szerint a három napos határidő leteltéig, tehát legkésőbb csütörtökig érdemi döntés születik az ügyben. Ellenkező esetben alkotmányos jogaik védelmében készek akár a Strasbourgi Bíróságig is elmenni.

   


  • Hírek
  • Személyi kölcsön