Az Alkotmány csak alapelveket rögzít
Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban és e határozata indokolásában is kiemelte: az alkotmány a választási alapelveken kívül nem tartalmaz rendelkezéseket a választójog gyakorlásának módjára nézve. Ebből pedig az következik, hogy az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer kialakítása és a választási eljárás szabályainak megállapítása során.
Nem alkotmánysértő a közös lista
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a közös lista esetén nem sérülnek az alkotmány rendelkezései. A közvetlen szavazás alapelve ugyanis azt jelenti, hogy a választópolgár közvetlenül szavaz az egyéni választókerület jelöltjére, illetve a területi listára. Ez az alapelv nem sérül közös lista esetén sem, mivel a választópolgár közvetlenül szavazhat a közös listára, amely nem más, mint az adott jelölő szervezet jelöltjeinek a listája - áll a közleményben.
A szavazatok közös lista esetén is egyenértékűek
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérül az egyenlő választójog alkotmányos elve sem közös lista állítása esetén. A tájékoztatás szerint ennek az elvnek a tartalma az, hogy a választójognak a választópolgár szempontjából egyenértékűnek és a szavazatoknak közel azonos súlyúaknak kell lenniük. Közös lista esetén is ugyanúgy egyenértékűek az állampolgárok szavazatai, mint minden más lista esetén - mondta ki testület.