A külföldi Magyarországon

G. I. 1996 júliusában költözött Erdélyből Budapestre. Négy-öt hónapos Budapest-Kolozsvár ,,ingázás" után munkáltatója elhatározza, hogy legalitásra van szüksége alkalmazottjának és munkavállalási engedélyért folyamodnak. A munkavállalási engedélyt követően, G. I. beszerzi Bukarestben a munkavállalási vízumot (azóta Kolozsváron is nyílt konzulátus), azután következett: tartózkodási engedély, bevándorlói státusz megadása, állampolgárság kérelmezése. G. I. három hónap múlva egy magyar anyakönyvi kivonat, új személyi igazolvány és magyar útlevél boldog birtokosa lesz.

A magyar törvény nem tesz kivételt a határon túli magyar és a többi országból származó külföldi között a szükséges engedélyek beszerzésekor. Az Erdélyből, Felvidékről vagy a Vajdaságból Magyarországon letelepedni, dolgozni vágyó magyar gyakorlatilag a kínai piaci árussal egyenértékű.

Anyaországon kívül rekednek

Engedélyezések jogi menete Munkavállalási engedély Az engedély birtokában adott cégnél és meghatározott időre a külföldi törvényesen dolgozhat. Tartózkodási engedély A határon túli magyarok törvény szerint 30 napnál tovább nem tartózkodhatnak Magyarországon, csak tartózkodási engedéllyel. Bevándorlási kérelem A magyar állampolgárság megszerzésének első stádiuma, a bevándorló szabadon vállalhat munkát Magyarországon. Állampolgársági kérelem Magyar útlevelet csak a teljes jogkörű magyar állampolgárság megszerzése biztosít.

A határon túli magyarok legnagyobb félelme, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásával az anyaországon kívül rekednek. Az első elképzelések szerint a státusztörvény a határon túli magyarok utazásának kérdését is szabályozta volna, mostani formájában azonban a Magyarországon tartózkodóknak biztosít például szabad munkavállalási jogot meghatározott időre (három hónap, fél év).

Az erdélyi magyarok politikai szervezete, az RMDSZ a Magyarok Világszövetsége által augusztus 18-án bemutatott, külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet támogatja. Az Európai Unióba való utazáshoz szükséges útlevelet is biztosító törvénytervezet támogatására az RMDSZ országos szinten aláírásgyűjtést kezdeményezett - párhuzamosan román köztársasági elnökjelöltjük, Frunda György jelöléséhez szükséges 300 ezer aláírás gyűjtésével.

A szerbiai bizonytalan politikai helyzetben élő vajdasági magyarok számára is nyös lenne egy magyar útlevelet biztosító törvény. A felvidéki politikusok szerint Magyarország esetében a külhoni állampolgárság nem takar semmit. Úgy vélik, a külhoni állampolgárság az erdélyi politikusok vesszőparipája, melyet a romániai választások küszöbén egymás ellen használnak fel.

Idén júniusban 76.052 külföldi élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon

Mennyibe is kerül? Táblázatunk a munkavállalói és tartózkodási engedélyek, valamint a bevándorlási és az állampolgársági kérelmek költségeiről.

Budapesten havonta 2500 munkavállalási engedélyt bocsátanak ki. 1999-ben 30 ezren nyújtottak be huzamos tartózkodási engedély iránti kérelmet, ebből 29.501-et elfogadtak. A kérelmet benyújtók közül 8449 román, 4456 kínai, 2047 ukrán és 2023 jugoszláv állampolgár volt. 1999 végén összesen 60 894 külföldi állampolgár élt huzamos tartózkodási engedéllyel Magyarországon, ebből 11.825 román, 4849 kínai, 3963 pedig jugoszláv állampolgár.

2000 első félévében mindösszesen 4977 bevándorlási kérelmet nyújtottak be. A kérelmezők között továbbra is a román állampolgárok (2142) vannak a legtöbben, új jelenségként őket a kínaiak (799) követik, harmadik helyen szerepelnek a jugoszláv állampolgárok (695), a negyediken pedig az ukránok (546). 2000 első félévének végén 76.052 külföldi élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Közöttük 30.693 a román, 9199 a jugoszláv, 7399 a volt szovjet, 5331 a német, 3135 az ukrán, 2626 a kínai, 2380 a cseh és szlovák állampolgárok száma.

A magyar állampolgárságot megszerzők 75 százalékának a felmenői között voltak magyar állampolgárok

2000 második felében összesen 2819 állampolgársági kérelmet nyújtottak be, ezek közül 2636-ot fogadtak el.

Az 1999-ben magyar állampolgárságot megszerzők 17 százaléka visszahonosított, 75 százalékának a felmenői között voltak magyar állampolgárok, 7 százaléka családi kapcsolatban áll magyar állampolgárral (pl. házastársa magyar állampolgár), 1 százaléka azoknak az aránya, akik a fenti kategóriákban nem sorolhatók.

A honosítottaknak, visszahonosítottaknak több mint a fele Romániából települt át, jelentős a Jugoszláviából bevándoroltak száma. A külföldiek kérelmét jellemzően a kérelmező büntetett előélete vagy a várakozási idő elteltének hiánya miatt utasította el a köztársasági elnök.