Nyíltság, zártság
Elmaradtak a nemzetbiztonsági bizottság hétfőre tervezett meghallgatásai, mert az ellenzék nem támogatta a nyílt ülést szorgalmazó napirend-változtatási kormánypárti javaslatot. Mint emlékezetes, a fideszes Kövér László pénteken jelentette be, hogy a testülettel kívánja megvizsgáltatni Szalay Gábor gazdasági államtitkár még 1995-ben tisztázatlan módon eltűnt iratainak ügyét. Kövér akkor azt mondta, hogy a kérdés tisztázása érdekében Kuncze Gábor mellett meghívja Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét és Gondos Imrét, az átvilágító bírák soros elnökét is.
A bizottsági elnök szerint azonban ma már nem voltak meg a jogi feltételei a nyílt ülésnek, mert Kiss Elemér kancelláriaminiszter titokgazdaként csak részlegesen oldotta fel az ügyben a titoktartási kötelezettséget. Az ellenzéki politikus úgy vélekedett, hogy szükséges lett volna a zárt ülés elrendelése, mert csak így kaphattak volna választ az államtitkokat firtató kérdésekre.
Kuncze szerint a Történeti Hivatalból tűntek el a papírok
A szabad demokrata Kuncze Gábor viszont csak nyílt ülésen lett volna hajlandó beszélni a BM-iratokról. A Horn-kormány egykori belügyminisztere szerint ugyanis a zárt ülést követően mindenki azt állít az ügyben, amit akar. Szerinte az ellenzék csak "cirkuszt akart" és politikai tőkét kovácsolni. Kuncze hozzátette: Szalay Gábor titkosszolgálati kapcsolataira vonatkozó anyag nem a Belügyminisztériumból, hanem a Történeti Hivatalból tűnt el, ezért szerinte leszögezhető, hogy minisztersége idején nem loptak ki iratokat a tárcától.
Ismeretes, hogy Szalay Gábor anyagai 1995-ben tűntek el titokzatos módon, a nyilvántartó karton helyén csak egy helyettesítőlapot találtak. A pótlás szerint az eredeti példányt az átvilágító bírákhoz vitték, ám Gondos Imre már korábban jelezte, a testülethez nem érkezett meg a kérdéses dokumentum.