Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

A válság sem állítja meg Magyarországot

2008.11.13. 00:46
Magyarország rekordot döntött, Spanyolországnak 2 milliónál is több szén-dioxid kvótát értékesítettünk, értesült a Point Carbon. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a pontos árat és mennyiséget nem árulta el. Azt viszont elmondta, hogy Japánnal is tárgyalunk, és hamarosan újabb szerződés aláírására kell számítani. Magyarország a kiotói tartalékok értékesítésének éllovasa lehet, bár a tárcavezető szerint a gazdasági válság nem javítja a vásárlási kedvet.

Magyarország szén-dioxid kibocsátási kvótákat adott el Spanyolországnak, és bár a pontos mennyiséget nem közölték, annyit lehet tudni, hogy sokkal többet értékesítettünk, mint szeptemberben Belgiumnak, írja a Point Carbon.

"Szabó Imre környezetvédelmi miniszter nem árulta el az eladott kibocsátási kvótáknak sem az árát, sem a mennyiségét, de azt megerősítette, hogy Spanyolország lényegesen többet vásárolt, mint a Belgiumnak szeptemberben eladott 2 millió egység" - idézi a Point Carbon a tárcavezető szavait.

Szabó Imre azt is mondta, hogy a gazdasági válság miatt az utóbbi hónapban csökkentek az árak, és a helyzet nem javított a vásárlási kedven sem. "Intenzív tárgyalásokat folytatunk Japánnal is, a következő szerződést hamarosan aláírhatjuk" - tette hozzá. Megjegyezte, hogy amint a következő megállapodás megszületik, nyilvánosságra hozzák az árakat.

Öt év kvótakereskedelem

A Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé teszi a kvótakereskedelmet a dokumentumban meghatározott teljesítési időszakban, 2008 és 2012 között.

Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, melyben vállalta az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Viszonyítási alapnak, bázisévnek az 1985-87-es állapotot vették, így az ipari szerkezetátalakítás eredményeként jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát, azaz forrólevegő-tartalékot halmoztunk fel.

A Belgiumnak eladott egységek áráról a tárca még nem adott tájékoztatást, akkor ezt azzal indokolták, hogy Magyarországnak még folyamatban vannak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit. Oláh Lajos államtitkár azt is mondta, hogy a befolyt összeget még idén közlik.

356 milliárd forint kvótakereskedelemből

A Point Carbon forrásai szerint Magyarország szeptemberben 14-15 euróért (4000 forint körüli összeg) kínált egy egységnyi kvótát (egy egység egy tonnát jelent). Adataik szerint 2006-ban 32 százalékkal maradtunk el a megengedett kibocsátás mértékétől, így a fennmaradó mennyiséget értékesíthetjük most a nemzetközi piacon.

Arról is beszámolnak, hogy magyarországi forrásaik 69-89 millió egységre becslik a 2012-ig felhalmozódó kvóták mennyiségét. Ha kvótánként 4000 forinttal számolunk, az legalább 276 milliárd forint bevételt jelenthet Magyarországnak, de elérheti a 356 milliárd forintot is. (Ezeket a számokat persze csak becslésnek lehet tekinteni, mivel a piac szereplőinek száma és működésének feltételei nagyban változhatnak a következő években.)

Spanyolország ezzel szemben 2012-ig maximum 15 százalékkal haladhatja meg az ott viszonyítási alapnak vett 1990-es, bázisévként meghatározott állapotot. Mivel a spanyolok 2007-ben már 52,3 százalékkal lépték túl a bázisév értékét, így a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával tett vállalásukat csak kvótavásárlással tudják tartani.

Ukrajna is megjelent a piacon

A Point Carbon arról is beszámolt, hogy a spanyol kormány megállapodást írt alá Ukrajnával egy potenciális, kvótakereskedelmi szerződésről, a végleges változat aláírása november közepén lehet esedékes.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006-ban kezdett el azon dolgozni, hogy kiotói tartalékunkat értékesíthessük, tavaly december 27-én elsőként szereztük meg az engedélyt. Az első eladást szeptemberben jelentette be a minisztérium, Belgium 2 millió magyar egységet vásárolt. Ez volt a világon az első alkalom, hogy a kiotói feltételeknek megfelelően jött létre kvótaértékesítésről szóló szerződés két ország között.

A minisztérium akkor azt is közölte, hogy a Belgiummal megkötött szerződésben Magyarország vállalta, hogy az eladásból befolyt összeget szigorú szabályoknak megfelelően klímavédelmi beruházásokra fogja fordítani. A pénzt pályázati úton osztják majd szét, az ehhez szükséges kormányrendelet megalkotása pedig a szerződések részleteinek nyilvánosságra hozatala után történik.