Törvényt sért a Legfelsőbb Bíróság

2005.03.11. 11:26
Míg Európában terjed a gyakorlat, hogy valamennyi bírósági döntést közzéteszik az interneten, a Legfelsőbb Bíróság immáron nem tesz eleget egyetlen ilyen típusú törvényi kötelezettségének sem. Az LB azt elismeri, hogy a törvény szerint ugyan a kötelezettsége fennállna, de úgy vélik, már nincs értelme közzétenni, milyen ügyekben rendeltek felülvizsgálati eljárást.
Jellemző a bíróságok nyilvánossághoz való hozzáállására az a döntés, mely szerint egy alkotmánybírósági határozatra alaptalanul hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság (LB) megszüntette az elrendelt felülvizsgálati eljárások közzétételét, mondta az Indexnek Fleck Zoltán. A jogszociológus-kutató szerint míg Európában egyre inkább teret hódít a bírósági döntések azonnali, a lehető legszélesebben körben, az interneten történő publikálása, addig a magyar bíróságok bezárkózása miatt itthon komoly küzdelmet kell vívni egy elvileg nyilvános ítélet megismeréséért is.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 273. paragrafusa kimondja: ha a felülvizsgálati eljárást elrendelik, "_a Legfelsőbb Bíróság a határozatainak hivatalos gyűjteményében, illetve a világhálón közzéteszi az ügy tárgyát, a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdés lényegét és az előterjesztő képviseletében eljáró jogi képviselő nevét, valamint irodájának székhelyét." Az LB honlapján a világos törvényi szabályozás ellenére azonban immáron az szerepel: "A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybíróság 42/2004/XI.9./AB határozatára figyelemmel az elrendelt felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó adatokat a továbbiakban nem teszi közzé". A november 9-e előtt elrendelt felülvizsgálati eljárások továbbra is elérhetők a honlapon.

Mi az a felülvizsgálati eljárás?
A felülvizsgálat úgynevezett rendkívüli perorvoslat, mely az ügy érdemében hozott jogerős döntést (végzést, ítéletet) támadja az annak során elkövetett jogszabálysértésre hivatkozva. A polgári perrendtartásról szóló törvény 2001-es módosítása azonban további feltételeket is megállapított, melyek értelmében a felülvizsgálat kezdeményezésének további feltételévé vált, hogy a támadott határozat a Legfelsőbb Bíróság valamely korábbi jogegységi döntésébe ütközzön, vagy a kérdés olyan elvi jelentősséggel bírjon, melyben szükség van a legfelsőbb fórum iránymutatására. Ez utóbbi feltételeket az Alkotmánybíróság 2004 novemberében hozott határozatával eltörölte, és kiemelte: a felülvizsgálati eljárás olyan perorvoslat, melyet önmagában a döntés meghozatalában vélelmezett jogszabálysértés megalapoz, függetlenül attól, hogy a kérdés bír-e elvi jelentőséggel.

Nincs értelme

Az LB polgári kollégiumának vezetője, Dr. Murányi Katalin az Index kérdésére elismerte: papírforma szerint továbbra is fennáll az ügyek közzétételére vonatkozó kötelezettség. Úgy vélte azonban, hogy annak jelentőségét az Alkotmánybíróság hivatkozott döntése megszüntette. Szerinte ugyanis a közzététel jelentőségét az adta, hogy korábban a felülvizsgálati eljárások kezdeményezésének feltétele volt, hogy az adott ügynek legyen valamiféle elvi jelentősége az egységes joggyakorlat szempontjából, az erre vonatkozó passzusokat azonban az AB törölte a polgári perrendtartásból. Így szerinte megszűnt a közzététel értelme. Murányi Katalin ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályozás készülő módosítása során az Igazságügyi Minisztérium a közzétételi kötelezettséget megszünteti.

Nincs értelme?

Az LB érvelése azonban megkérdőjelezhető: a közzétételekből a korábbi gyakorlat szerint sem feltétlenül derült ki az, milyen jogegységi döntéssel ütközik, vagy éppen milyen kérdésben tesz szükségessé iránymutatást az adott jogvita. A közzétett adatok ügyenként az adott ügyben eldöntendő kérdést egy-két mondatban foglalták össze, emellett - a törvénynek megfelelően - tartalmazták az ügyben eljáró jogi képviselő nevét és adatait.

A bíróságok tevékenységének nyilvánossága - melynek ez a konkrét kis szelete valóban nem a legfontosabb - nem elsősorban azt szolgálja, hogy nevelje az állampolgárokat, hanem a bírói hatalom működésének ellenőrzése a célja, hangsúlyozta Fleck Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság ez ügyben tanúsított viselkedése a kutató szerint arra utal, hogy az LB nem tud elképzelni más okot a nyilvánosságra hozásra mint a jogalakítóit, tiltakozik a nyilvánosság kontroll szerepe ellen, még jogszabályi kötelezettség ellenében is. Ez az egyik elvi kérdés. A másik az, folytatta a kutató, hogy milyen alapon hagy figyelmen kívül egy kötelezettséget megfogalmazó törvényi rendelkezést a bírói testület, akár a minisztérium vélt jogalkotási szándékaira tekintettel?

Perelhető az LB

A Legfelsőbb Bíróság kötelezettsége az adatok interneten való közlésére továbbra is egyértelműen fennáll, mondta az Indexnek Bártfai Zsolt, az adatvédelmi biztos munkatársa. Az adatok közül az, hogy milyen jogkérdésben rendelt el felülvizsgálatot az LB, közérdekűnek minősül, így ennek kiadására akár perben is kötelezhető a bírói fórum. A további adatok - a jogi képviselő neve és címe - már "csak" közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, de ezeket is meg kellene jelentetni. A szakértő szerint az LB lépésére az egyik magyarázat az lehet, hogy az AB döntése nyomán automatikusan megnőhet az elrendelt felülvizsgálatok száma: ez azonban gyakorlati szempontból sem elfogadható kifogás, hiszen ügyenként pár sornyi adat közzétételéről van szó.

A Magyar Ügyvédi Kamarához eddig nem érkezett jelzés azt illetően, hogy az LB megszüntette volna a felülvizsgálati eljárások adatainak közlését, mondta el Horváth Jenő, a testület elnöke. Álláspontja szerint azonban miután az Alkotmánybíróság nem érintette a közzétételt előíró paragrafust, a kötelezettség továbbra is él.

Az IM az LB honlapján közöltekkel érdemben nem kíván foglalkozni, legkevésbé állást foglalni, mivel az LB a tárca felé is csak informálisan közölte azon elgondolását, hogy meg akarja a későbbiekben szüntetni az interneten való közzétételt, reagált érdeklődésünkre az Igazságügyi Minisztérium. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán szükségesség vált új szabályozás várhatóan. az ősszel kerül a parlament elé, érvénybe 2006. január 1-jével léphet.