A Szoboszlai-per: az áramvonalas ítélet

2021.03.21. 06:02
Szoboszlai Barna 2008 nyarán a veteményese köré húzott kerítésbe éjszakára áramot vezetett, és hiába hívta fel a veszélyre táblával a figyelmet, az egyik tolvaj belehalt az áramütésbe. A kesznyéteni gazda előbb felfüggesztett fogházbüntetést, majd megrovást kapott. A perben épp tíz éve, 2011. március 21-én született meg a jogerős ítéletet.

Szoboszlai Barna kesznyéteni gazda azt követően, hogy harminc kilogramm uborkát elvittek a kertjéből, a veteményes köré paradicsomkarókra tekert vezetéket húzott ki, amelybe este tíz és hajnal öt között áramot vezetett. Állítása szerint egy táblát is kitett: „Árammal védett terület”. Először akkumulátorról működtette a villanypásztort. Csak akkor vezetett 230 voltos áramot a drótba, amikor az akkumulátort is ellopták. Minden erőfeszítése ellenére 2008. június 30-án ismételten betörtek hozzá lopni. Három helybéli férfi hatolt be a kertbe, hogy uborkát szedjen. Mindhármukat megrázta az áram. A 46 éves V. Zoltán a helyszínen életét vesztette, társai megsérültek, egyiküknek a kezén több ujját amputálni kellett.

Szoboszlai Barna ül a vádlottak padján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tárgyalótermében Miskolcon, ahol folytatódott perének tárgyalása
Szoboszlai Barna ül a vádlottak padján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tárgyalótermében Miskolcon, ahol folytatódott perének tárgyalása
Fotó: adtplus.arcanum.hu / Népszava / 2010. 01. 20. / 16. szám

Elnapolás, felfüggesztés, tárgyalás

Az akkor 68 éves uborkásgazda ellen több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indítottak eljárást. A Miskolci Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Végül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

A megyei bíróságon 2009. szeptember 22-én kezdték tárgyalni Szoboszlai ügyét. Nem ment minden zökkenőmentesen, mert 

előbb a vádlott betegsége miatt napolták el a tárgyalást, majd 2010 tavaszán fel is függesztették a pert,

miután az Összefogás Párt miniszterelnök-jelöltjeként leadta a szükséges számú kopogtatócédulát, és a képviselői nyilvántartásba vétel után a mentelmi joga miatt minden vele szembeni eljárást fel kellett függeszteni.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Sebe Mária vezette büntetőtanácsa 2010. szeptember 6-án elölről kezdte tárgyalni az ügyet. A vádhatóság képviselője, Kolozsvári Beáta ügyész hangsúlyozta, hogy a vádlott nem mentesülhet a felelősségre vonás alól, hiszen az emberölés ténye megalapozott, továbbá maradandó egészségkárosodást okozott egy másik személynek, míg a harmadikat nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel kezelték. Ezért fegyházban letöltendő büntetést kért a több ember ellen elkövetett emberölés kísérletének vétsége miatt.

Szoboszlai Barna kesznyéteni kerttulajdonos várja a bíróság igazságos ítéletét
Szoboszlai Barna kesznyéteni kerttulajdonos várja a bíróság igazságos ítéletét
Fotó: adtplus.arcanum.hu / Magyar Nemzet / 2010. 01. 20. / 19. szám

Erdei Csaba ügyvéd úgy fogalmazott, hogy 

a történtek akár foglalkozás közben elszenvedett balesetként is felfoghatók, hiszen az elkövetők foglalkozásszerűen űzték a megtermelt javak eltulajdonítását.

Kiemelte, hogy az elektromos áramot nem az ingatlan kerítésére kötötte rá a vádlott, hanem azon belül, a kerítéstől három méterre húzott ki vezetéket az uborkák közé. Figyelemfelkeltő táblákkal is jelezte a veszélyforrást túl azon, hogy védekezési módszerét el is híresztelte. A védő megjegyezte, hogy a vasút és az áramszolgáltató is veszélyre figyelmeztető táblákkal, kerítésekkel védi tulajdonát, elektromos berendezéseit, ennek ellenére ellopják a kábeleket, és ha eközben baleset történik, nem vonják felelősségre a cégek vezetőit.

Gondatlanságból elkövetett emberölés

Az áramütés következtében meghalt férfi özvegye a bíróság előtt kijelentette:

Ha lopnak, akkor nem áramot kell vezetni a kerítésbe, hanem feljelentést kell tenni.

Egy kesznyéteni idős férfi tanúvallomásában elmondta, hogy a faluban évek óta rendszeresen lopnak. Tőle állatokat is loptak, míg a fakerítést tüzelőnek vitték el. A helyette feltett alumíniumkerítést szintén ellopták. A tanú közölte:

Az emberek inkább nem csinálnak semmit, mert így nincs mit elvinni tőlük. Aki megműveli körülkerített kertjét és kutyát vesz, annak a kutyája nem lesz hosszú életű, mert megmérgezik.

Szoboszlai Barna azt felelte az áramcsapást szenvedett férfi özvegyének, hogy

ha nem másznak át három kerítésen, akkor nem ütötte volna agyon.

A vádlott és a felesége is megerősítette, többször kiírták, hogy áram van a kerítésben. Többen tudtak róla, köztük az áramcsapást szenvedett férfi édesanyja is, hiszen szomszédok voltak, és rendszeresen átjárt hozzájuk.

Szoboszlai Barna és felesége
Szoboszlai Barna és felesége
Fotó: adtplus.arcanum.hu / Magyar Demokrata / 2009. 01. 07. / 1. szám

A megyei bíróság 2010. november 23-án hozott ítéletében Szoboszlait gondatlanságból elkövetett emberölés és életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt marasztalta el, és egy év fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztette, valamint kötelezte az 580 ezer forintos bűnügyi költség megtérítésére. Sebe Mária az ítélet indoklásában rámutatott, hogy 

a magántulajdon védelmére minden ember jogosult, ám a vádlott által alkalmazott módszer meghaladta az indokoltság mértékét.

A nyomozás során kiderült, hogy a vádlott rendelkezett alapvető villanyszerelési ismeretekkel, de nem mérte fel tettének súlyosságát. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy az elkövetők előre kitervelten, több ingatlan kertjén áthaladva próbálták eltulajdonítani a zöldségeket, és az elektromos védelem létezésével is tisztában voltak.

Az ügyész téves minősítés miatt és súlyosbításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

Fogházbüntetés helyett megrovás

A másodfokú tárgyaláson újabb csörtét vívott egymással a vádhatóság és a védelem képviselője. Az ügyész cinikusnak nevezte a védelem első fokon tett azon kijelentését, miszerint a haláleset és a sérülés felfogható foglalkozás körében elszenvedett balesetnek is, hiszen az áldozatok bűncselekményekből éltek. Szerinte a tolvajok is a szegénység áldozatai. Az ügyvéd erre így riposztozott:

Szerencsétlen áldozatok valóban annyira el voltak keseredve, hogy a gyerekek nevelésére kapott segélyt egyetlen éjszaka alatt eljátékgépezték, elitták, majd az olyan becsületes emberekhez törtek be, akik még művelték a kertjüket.

Az igazságügyi szakértő a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy arra nincs szabály, hogyan kell az áramot a magánportán belül vezetni, vagyis a saját házában, kertjében oda és úgy vezeti el az áramot a tulajdonos, ahová és ahogyan akarja. Az is kiderült, hogy a Szoboszlai által kiépített rendszerben nyugalmi helyzetben nem volt áram, csak akkor, ha ahhoz hozzáért valaki, és zárta az áramkört. A szakértő arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy mindhárman hozzáértek a vezetékhez, de csak az egyikük halt meg, kifejtette: az áramütésre való reagálás függ az életkortól, az egészségi állapottól, a bőr vastagságától, és még számos tényezőtől. 

A halálos áramütést szenvedett férfi szívbetegségtől is szenvedett, és társainál idősebb is volt, így ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem élte túl az esetet.

A Debreceni Ítélőtábla Balla Lajos vezette büntetőtanácsa 2011. március 21-én hozott jogerős ítéletében enyhítette az elsőfokú ítéletet, és Szoboszlait gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében és gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségében találta bűnösnek, és ezért megrovásban részesítette.

Szoboszlai Barna ekkor még előzetes letartóztatásban várta a nyomozás végét
Szoboszlai Barna ekkor még előzetes letartóztatásban várta a nyomozás végét
Fotó: adtplus.arcanum.hu / Magyar Hírlap / 2009. 05. 19. / 116. szám

Mire bátorít a jogerős ítélet?

A kesznyéteni uborkásgazda elleni ítéletet általában megnyugvással fogadta a közvélemény. Akadt a sajtóban azonban néhány olyan markáns álláspont, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a jogerős ítéletet. Révész Sándor, az egykori Népszabadság publicistája például ezt írta:

A márciusi ítélet bátorítja az áram használatát, mert azt üzeni: ilyesmiből emberhalál esetén sem lehet bajod, ha nem te vagy a roma, hanem az áldozat. Még meg is dicsőülsz, mint a kesznyéteni Barna bácsi a médiának abban a részében, mely ugyanazt a hatalmat támogatja, mint a társadalom nagyobbik része. Így kerül a megfelelő mag a megfelelő talajba. A gondatlan emberölők után a gondosan, tervszerűen gyilkolók is ki fogják vívni a nekik járó társadalmi elismerést. Mert ez így logikus.

A vélemény szabad. A lap tudósításából azonban, amelyre a publicisztika épült, éppen a lényeg hiányzott, mégpedig a bíró indoklása, hogy miért enyhítette az elsőfokú ítéletet. Nevezetesen:

  • a vádlott célja nem más életének a kioltása volt, hanem saját kertjének védelme;
  • akkor is a javait akarta védeni, amikor kutyákat vásárolt, de azokat megmérgezték;
  • szögesdróttal erősítette meg kertje kerítését, de azon is átmásztak;
  • majd a kerítésen belüli konyhakertjét vette körül dróttal, amelybe áramot vezetett, de ellopták az akkumulátorát;
  • mindezek után vezetett 220 voltos áramot a drótba, de ezt közhírré tette a településen, és figyelmeztető táblákat is elhelyezett; 
  • az akkumulátor után azonban a figyelmeztető táblákat is ellopták;
  • a sértettek nem érhettek véletlenül hozzá a vezetékhez, azt megelőzően a szomszédos telkek két kerítésén és a vádlott szögesdróttal megerősített kerítésén is át kellett mászniuk;
  • a vádlott hiába kért többször segítséget a sorozatos lopások miatt a körzeti megbízottól;
  • hiába szorgalmazta a hatóságoknál éjszakai őrség megszervezését.

Vagyis a jogerős ítélet nem egy-két tetszőlegesen kiragadott körülményt, hanem az ügy összes körülményét mérlegelte. Az ítélkező bíró, ha reagálhatna a bírálatra, ahogy nem reagálhat, akár Winston Churchillt is idézhette volna:

Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.

És miért nem jogos védelem?

A Büntető törvénykönyv megelőző jogos védelem esetén csak akkor biztosított és biztosít ma is büntetlenséget, ha

  1. a védelmi eszköz nem alkalmas az élet kioltására,
  2. a védelmi eszköz működése folytán kizárólag a jogtalan támadó szenved sérelmet,
  3. a védekező a sérelem elkerüléséért mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható.

A legtöbb ilyen jellegű büntetőügyben a megelőző jogos védelem azért nem jöhet szóba, mert az alkalmazott védelmi eszköz bizony alkalmas az élet kioltására.

A Szoboszlai-ügy mellett ez történt Vajtai Pál vácszentlászlói fagyállós gazda esetében is, aki 2013 őszén a sorozatos lopások miatt fagyállót töltött a meggyboros hordójába, ami miatt az egyik tolvaj, aki a bor után dizájnerdrogot is fogyasztott, heveny veseelégtelenségben meghalt. A fagyállós gazda az elsőfokú bíróság által kiszabott hét év letöltendő szabadságvesztés helyett végül másfél év felfüggesztett börtönt kapott.

Epilógus

Szoboszlai Barna kesznyéteni gazda, az Összefogás Párt korábbi miniszterelnök-jelöltje, az utóbbi idők egyik legvitatottabb büntetőügyének főszereplője a jogerős ítélet után megígérte:

Ilyet többet nem csinálok, de tudom, az ördög nem alszik. Gyűjtöm a pénzt a mozgásérzékelős kamerára, és ha jelez, hívom a 107-et. Tíz perc alatt itt vannak. Ezt onnan tudom, hogy múltkor éjjel egy rokon bejött a kapun, és dörömbölt. A feleségem megrémült, és rögtön telefonáltam. Mire a helyzetet tisztáztuk, már itt is voltak.