Az Erdélyi-per: a bolti sorozatgyilkosság

A vajdasági születésű, akkor 22 éves Erdélyi Nándor 1993-ban katonaszökevényként érkezett Magyarországra. Állítólag Kanadába készült, de a vízumra várnia kellett. 1994 májusában a Király utcai presszóban ismerte meg P. Istvánt, aki elmondta, hogy fegyveres rablásokból él. Felajánlotta, legyen a társa. Erdélyi belement. Több fegyveres rablást követtek el kis boltokban és butikokban. Azonban elkapták őket. Erdélyit négy évi fegyházra ítéltek, és kiutasítottak az országból. 1997 karácsonyán feltételesen szabadlábra helyezték, és kiutasításáig a kiskunhalasi közösségi szállásra került. 1998 elején eltávozást kapott, de nem tért vissza a szállásra. A barátnőjével budapesti ismerősöknél húzta meg magát. Elmondása szerint kölcsönökből éltek. Igen ám, de Erdélyi a hatóságoknál tett tizenkilenc (!) későbbi tanúvallomásában mindig mást és mást állított. 

Többféle variációt előadott iskolai végzettségéről, családi állapotáról, szülei foglalkozásáról, háborús múltjáról és a bűncselekményekről. Nem is fogadták el a magyarázatát, hogy kölcsönökből élt volna. A vád szerint bűncselekményekből tartotta el magát, méghozzá nyereségvágyból elkövetett emberölésekből.

Nem nyúlt hozzá semmihez

Az első gyilkosság 1998. január 17-én történt a Keleti pályaudvar közelében, a Rákóczi úton, ahol megölték egy társasház belső udvarán található sportüzlet eladóját. Szokatlan volt az ügy. A nyomozók nem értették, hogy mi motiválhatta a tettest. 

Két és fél héttel később jött az újabb gyilkosság. Február 3-án, Csepelen egy ruházati bolt két eladónőjét lőtték le. Majd egy nap múlva ismét lecsapott a tettes, akkor egy villamossági bolt eladójával végzett a ferencvárosi Kinizsi utcában.

Doszpot Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság akkori életvédelmi osztályának vezetője, aki a nyomozást vezette, így emlékezett vissza a történtekre:

A gyilkosságok miatt a boltosok elkezdtek rettegni, zárták az üzleteket és nagyon sok bejelentést kaptunk gyanús alakokról. Ezt a félelmet fokozta Fenyő János lelövése a Margit utcában 1998. február 11-én. Megkaptuk, hogy vadvilág lett Budapesten. Hogy a bolti sorozatgyilkost minél előbb elkapjuk, rendőrtiszti főiskolások segítségét kértük, hogy a bejelentéseket leellenőrizhessük, hiszen egyet sem hagyhattunk figyelmen kívül a nyomnélküli helyszínek miatt.

Munkában az FBI profilalkotói

A gyorsabb siker reményében a rendőrség az elkövető személyiségrajzának megalkotásához az FBI profilalkotóinak segítségét kérte. Doszpot Péter szerint az amerikaiak olyan általánosságok mellett, minthogy a gyilkos harminc-negyven év közötti személy lehet, azt is megadták, hogy

A nyomozók nem kis meglepetésére a profilalkotók alaposan beletrafáltak. Az történt ugyanis, hogy jelentkezett a rendőrségen egy bizonyos Ferenc Nándor, aki közölte, hogy információja van a Fenyő-gyilkosságról. Azt állította, hogy Szerbiából származik, részt vett a délszláv háborúban, büntetett előéletű, így nyakig benne van az alvilágban, ezért tud arról, hogy a médiamogul megölését kik beszélték meg és milyen bűnözői körök végezhették el. Ezután Ferenc Nándor szinte állandóan bent volt a BRFK-n, és nézte a nyilvántartásokat, hogy a fotókról beazonosítsa azokat az albán maffiózókat, akikről beszélt.  Az informátor nem volt más, mint Erdélyi Nándor.

Az eljárás során hazugságvizsgálatot is végeztek Erdélyin, aminek eredménye megerősítette a feltételezést, hogy valóban ő ölte meg a négy bolti eladót. Az igazságügyi orvosszakértők pedig agresszív, kiszámíthatatlan természetű, kóros hazudozó, pszichopata, deviáns személyiségként írták le a férfit.

Egy a tízezerhez az esély

Erdélyi Nándort nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, lőfegyverrel visszaélés és közokirat-hamisítás, valamint jogellenes belföldi tartózkodás vádjával állították a bíróság elé.

A vádirat szerint 1998. január 17-én egy VII. kerületi üzletben lelőtte az eladót, majd az 1300 forintos bevétellel elmenekült. Február 3-án pedig egy XXI. kerületi textilüzletbe ment, ahol két eladónő volt az áldozata. Ezúttal négyezer forintot vitt el. Február 4-én a IX. kerület egyik üzletében néhány szót váltott az eladóval, amikor az hátat fordított, tarkón lőtte, és ötvenezer forinttal távozott. Mivel anyagi problémái nem oldódtak meg, elhatározta, hogy információt ad el a rendőrségnek. 1998. február 14-én az ötmillió forint nyomravezetői jutalom reményében jelentkezett a Fenyő-gyilkosság ügyében, és hamis néven tanúvallomást tett. Március 4-én Mélykúton igazoltatás közben bukott le, és rögtön őrizetbe is vették.

Az elsőfokú bírósági tárgyaláson a vádlott egy iratköteggel érkezett, és magabiztosan válaszolt a bíró kérdéseire. 

Erdélyit egyébként először csak közokirat-hamisítással gyanúsították a Fenyő-ügyben tett vallomása miatt, aztán már a bolti sorozatgyilkosság gyanúsítottjaként hallgatták ki, amikor több vallomásában és a helyszíni szemléken is beismerte a gyilkosságot. Csakhogy a vallomását az ügyészségi kihallgatásakor visszavonta.

Erdélyi egyáltalán nem könnyítette meg az igazságszolgáltatás dolgát. A tárgyaláson közokirat-hamisításban elismerte ugyan a bűnösségét, de a gyilkosságok elkövetését tagadta. Azt állította, hogy rendőri ütlegelés és fenyegetettségérzés miatt tett csak beismerő vallomást. Elmondása szerint a rendőrök órákon át verték, és azzal is megfenyegették, hogy a barátnője is gyanúsított lesz az ügyben.

Azt is megígérték, hogy ha aláírom a beismerő vallomást, akkor segítenek az elmebetegség megállapításában

– bizonygatta a bíróság előtt.

A perben az igazságügyi szakértők véleményének azért is volt különösen nagy jelentősége, mert a bíróságnak kevés tárgyi bizonyíték állt rendelkezésére.

Egy a tízezerhez az esélye annak, hogy az Erdélyi Nándor ruházatában talált üvegszilánkok nem a csepeli gyilkosság helyszínéről származnak

– állította Tóth Péter fizikus szakértő. Az is kiderült, hogy a sorozatgyilkossággal vádolt férfi kabátjából kirázott és a csepeli helyszínen talált festéklapkák kémiailag azonosak.

A vádlott ügyvédje védőbeszédében azzal érvelt, hogy

A bizonyítékokról szólva pedig kifejtette, hogy a fizikus szakértői vélemény – amely szerint Erdélyi kabátjában a csepeli gyilkosság helyszínén talált üvegszilánk volt – csak 99 százalékos valószínűségről szólt, azaz nem zárta ki a tévedés lehetőségét. Míg a nyomszakértő szerint a lábnyomok közül egyik sem mutatott hasonlóságot Erdélyi cipőjével.

A Fővárosi Bíróság 2000. november 28-án hozott ítéletében csak a csepeli kettős gyilkosság esetében látta bizonyítottnak, hogy azokat Erdélyi követte el, és nem jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztést rótt ki rá. A másik két emberölés vádja alól viszont bizonyítottság hiányában felmentette.

Meghívás cigányzenés vacsorára

A Legfelsőbb Bíróságon újabb fordulatot vett a per. Kiderült ugyanis, hogy március 12-én az ügyészségen idézés nélkül megjelent egy nő, és vallomást tett. Olyan vádpontban nyilatkozott terhelően Erdélyire, amelyben előzőleg az ügyészség ejtette a vádat. A tanú a meghallgatásán elmondta: barátnőjétől tudja, hogy a Kinizsi utcai gyilkosság napján szóvá tették Erdélyinek, hogy nem fizet albérletet, a vacsorájukat pedig mindig megeszi. Erre Erdélyi lement az utcára, majd kisvártatva teli szatyorral tért vissza, kifizette az albérletet, majd meghívta őket egy cigányzenés vacsorára.

A hölgy egyébként azért tett vallomást, mert olvasott a tárgyalásról, és nem akarta, hogy Erdélyit felmentsék. Az ügyészség az új bizonyítékra tekintettel az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte a bíróságtól.

A Legfelsőbb Bíróság csakugyan új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot, mégpedig azzal, hogy az ügyet egy másik tanácsnak kell tárgyalnia. A határozat indoklása során ellenben az is elhangzott, hogy összefüggésében kellett volna szemlélni a vádlott nyomozati szakban mind a négy emberölésre tett beismerő vallomásait, a helyszínek részletes leírását, amelyekben

A Legfelsőbb Bíróság nagy jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a gyilkosságokat ugyanazzal a fegyverrel követték el, illetve a vádlott őrizetbe vétele után abbamaradt a sorozatjellegű bűncselekmény.

Elcsúszott a banánhéjon

A Fővárosi Bíróság a megismételt elsőfokú eljárásban az ügy bonyolultsága és nagy társadalmi visszhangja miatt öttagú bírói tanácsot jelölt ki.

A bíróság szerint a csepeli kettős gyilkosságon kívül közvetett bizonyítékok szóltak csupán a vádlott ellen, ám azok zárt láncolata kellő alapot adott a bűnösség kimondására. A vádlott ellen szólt az is, hogy a nyomozáskor többször részletes beismerő vallomást tett, egy ízben pedig leírta a történteket. A vallomásait videón rögzítették, csakúgy, mint azokat a bizonyítási kísérleteket, amelyeken részletesen be is mutatta, miként követte el a gyilkosságokat. Ezt követően azonban következetesen tagadta tetteit, és kényszervallatásra hivatkozott. Igen ám, de a bíróság szerint a vádlott beismerő vallomásaiban olyan részleteket tárt fel, amelyeket csak az tudhatott, aki a bűncselekményeket elkövette.

A Fővárosi Ítélőtábla 2004. június 3-án helyben hagyta a megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletét. Tóth Éva tanácselnök indoklása szerint kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a vádlott ölt meg 1998 elején négy eladót három fővárosi kisboltban. A gyilkosságokat pisztollyal közvetlen közelről, kivégzésszerűen, az áldozatok fejére célzott lövéssel követte el, esélyt sem hagyva a menekülésre. A banánhéj, amelyen Erdélyi Nándor elcsúszott, az volt a bíró érvelése szerint, hogy a gyilkosságok utáni napokban valótlan személyi adatokkal önként jelentkezett a rendőrségen annak reményében, hogy megkapja a Fenyő János médiavállalkozó megölése ügyében a nyomravezetőnek felajánlott ötmillió forintot. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vádlott legkorábban huszonöt év múlva szabadulhat.

Epilógus

Egy volt rabtársa szerint Erdélyi Nándor a szegedi Csillag börtönben tölti büntetését. A családja sem fordult el tőle, az élettársa és a gyerekei levelek és telefon útján tartják vele a kapcsolatot, személyesen ritkán látogatják. Állítólag társaival és a fegyőrökkel sincsenek konfliktusai.

Erre legkorábban 2029-ben nyílhat lehetősége, amikor is – ha azt a börtönévek alatt tanúsított kifogástalan magatartása indokolttá teszi – először vizsgálhatják felül, hogy feltételes szabadságra bocsátható-e.