Sajnálkozásra kötelezték Kovács Lászlót

Bűnpártolásnak látszó

Elvárható lenne, hogy az ügyészség a sok százmilliós pénzek elherdálásával kapcsolatos ügyekben ne a nyomozás megszüntetésével, hanem vádemeléssel vegyen részt az igazságszolgáltatásban. "Az ügyészség nem bűnüldözést folytat, hanem bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben" - mondta Kovács László 2003. szeptember 13-án egy balmazújvárosi fórumon.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hozott jogerős ítéletében eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését sajnálkozásának kifejezésével saját költségén 15 napon belül tettese közzé az MTI-n keresztül. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében ezzel megváltoztatta a Fővárosi Bíróság februárban hozott elsőfokú ítéletét, amely szerint bár Kovács László nyilatkozata erőteljes, sarkított megfogalmazású volt, de mégis véleménynyilvánítás számított.

Véleménybe burkolt tényállítás

A csütörtöki tárgyaláson a másodfokú bíróság vizsgálta az egész nyilatkozat tartalmát és úgy ítélte meg, hogy az alperes az általa tett nyilatkozatokat véleménybe burkolt tényállításként fogalmazta meg, amely egyértelműen alkalmas a személyhez fűződő jog megsértésére. A háromfős bírói tanács elnöke, Kizmanné dr. Oszkó Marianne az ítélet indoklásában elmondta: a bíróság sem kívánja elvitatni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága szinte korlátlan, de nem sértheti mások személyiségi jogait.

Közölte: a nyilatkozat első része értékelhető véleménynyilvánításként, de az, hogy bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben az ügyészség, az már véleménybe burkolt tényállítás. Itt nem kevesebbet állít a nyilatkozó, mint azt, hogy olyan módon születnek meg határozatok, amely tulajdonképpen már bűncselekmény elkövetését jelenti - mondta a tanács elnöke.

Hiteles személytől

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnpártolás köznapi nyelvben való lecsapódása más, mint a büntetőjogi értelmezése. "Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a kormánypárt nevében (...), a közvélemény szemében hitelesnek tűnő és a közvélemény formálására hivatott személytől hangzik el olyan kijelentés, amely a bűnüldözés legmagasabb szervét (...) bűnpártolással úgymond vádolja" - mondta a tanács elnöke. Megjegyezte: ha véleményként értékelnék is ezt, akkor is túlmenne azon a határon, amit köteles lenne eltűrni az ügyészség.

Sajnálatosnak tartja az ítéletet, gondosan tanulmányozza indoklását, majd ügyvédjével konzultálva dönt esetleges felülvizsgálati kérelem benyújtásáról vagy más lépésről - közölte Nagykanizsán egy sajtóbeszélgetésen részt vevő Kovács László, a Fővárosi Ítélőtábla döntésére reagálva.

Csak dícsérni lehet a legfőbb ügyészt?

"Természetesen sajnálatosnak tartom az ítéletet. Az egész dologban az a furcsa, hogy ha a parlamentnek alárendelt legfőbb ügyészről neki nem tetsző dolgot mond egy képviselő, akkor a legfőbb ügyész bíróságon vehet elégtételt" - fogalmazott Kovács László. Kovács szerint "felmerül az a kérdés is, hogy mihez van joga a parlamentnek, arra, hogy dicsérje a legfőbb ügyészt?". "A képviselőnek feladata, hogy ha észrevétele van, azt tegye meg, vagy ha egy interpellációra adott választ nem tart elfogadhatónak, azt szavazatával fejezze ki. Mert az ítélet logikáját követve legközelebb azokat is beperelheti Polt Péter, akik nemmel szavaznak az ő válaszára" - reagált a pártelnök-képviselő.

Kovács László elmondta, hogy tanulmányozza az ítéletet aztán dönt majd, hogy felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordul-e.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!