Koronavírus adatok

2021. dec. 08.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Natália
-2 °C
2 °C

Régi szabvány szerint épült az M0, ezért nincs járda

2007.11.14. 21:35
Csömör autós faluvá vált, miután a településen átvezetett M0 felüljáróira nem épült sem járda, sem kerékpárút. A civilek tiltakozása után szerdán megállapodás született a helyzet megoldására. Igaz, a legfontosabb beruházáshoz nincs még pénz. Körbejártuk a környék településeit, hogy lássuk, várhatóak-e további civil megmozdulások.

Nehezen megmondható, miként kell értelmezni azt az öt pontot, amelyben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a Csömöri Civil Egyesület állapodott meg szerdán. A civilek azt szerették volna elérni, hogy a körgyűrűvel kettészelt falu felüljáróin legyenek járdák és kerékpárutak, és a jövőben olyan felüljárók épüljenek, amelyeken kerekesszékesek, biciklisek és gyalogosok is biztonsággal közlekedhetnek.

Ahogy arról beszámoltunk, a faluban eddig két felüljárót építettek. Azokon azonban csak autós sávok vannak, sem járda, sem közvilágítás, így az eddig gyalog vagy biciklivel közlekedő lakosok vagy vállalják a kockázatosabb utat, vagy maguk is kocsiba ülnek.

A mostani tárgyalások eredménye, hogy Csömörön lesz az egy négyzetméterre eső legtöbb felüljáró, ahelyett, hogy az időben elvégzett tervezéssel két, amúgy is megépülő hídon alakították volna ki a szükséges létesítményeket.

Az M0-ás öt pontja

Az önkormányzat jelenléte nélkül született dokumentum szerint a NIF gyalogos járdát alakít ki a két megépült felüljárón. Mivel ezek nem szerepeltek az eredeti tervekben, kerékpárút itt nem hozható létre, és járda is csak az egyik oldalon.

Számunkra nem világos, hogy előrelépést jelent-e a következő két pont. Ezek szerint két olyan felüljáró is épülne a faluban, amelyek gyalog és kerékpárral is használhatóak. A NIF elnök-vezérigazgatója, Reményik Kálmán azonban hozzátette, mivel az M0-ás egy vályúban halad, ezek a felüljárók az eredeti tervek szerint is ilyenek lettek volna, hiszen közel szintben vezetnek át az autópálya felett. Szerinte a civilek tiltakozása tulajdonképpen indokolatlan volt.

Fábri István viszont állítja, a szerződésben csak annyi szerepelt, hogy két gyalogos felüljárót kell építeni. Ebből pedig nem derült ki, hogy azt olyan rendszerben építik meg, amely kerékpárosok számára sem jelent akadályt. Számukra fontos, hogy ezt a NIF most deklarálta.

Az egyik felüljáró tervezése egyébként Reményik szerint is csak a közelmúltban indult be. Az eredeti tervekben a falu Budapest felé eső részébe vezető műtárgy ugyanis nem szerepelt. Csömör önkormányzata csak tavaly jelezte, hogy szükségük lenne erre, a néhány hónapja beindult tervezést pedig leállította, hogy a civil tiltakozás miatt szóba került a teljes áttervezése is.

A negyedik pont szerint a NIF tervezne egy újabb gyalogos és kerékpáros felüljárót az egyik már megépült műtárgy mellé. Azon kerékpárút ugyanis nem alakítható ki, viszont ez a helyiek fő közlekedési útvonala, a többi kerülő. "A gyalog vagy kerékpárral közlekedők inkább választják a rövidebb, de veszélyes utat, mint hogy kerüljenek egy nagyot" - magyarázta a civilek vezetője.

A beruházást a NIF azonban nem finanszírozná, ők csak a terveket biztosítják, és a falunak kell összeszednie a pénzt pályázatokból vagy a minisztériumtól. Fábri István szerint a felüljárót a gazdasági minisztériumnak kellene finanszírozni, a kerékpárút folytatását pedig az önkormányzatnak.

Reményik Kálmán azért sem tartotta indokoltnak a civil felzúdulást, mert Csömörön azelőtt sem volt kerékpárút, így a felüljáró szerinte nem változtatott a helyzeten. Felvetésünkkel azonban nem vitatkozott, miszerint egy felüljárón, szalagkorlát mellé szorulva gyalogolni más, mint ott, ahol le lehet lépni az út menti fűbe.

A megállapodás utolsó pontja szerint a NIF lakossági tájékoztatót tart Csömörön, és felgyorsítja a felüljárók kialakítását.

Régi szabvány

Vajon más településeken is várhatóak civil tiltakozások, tettük fel magunknak a kérdést, majd körbejártuk az M0 keleti szakasza mellett fekvő településeket.

Kiderült, hogy Csömörhöz hasonló, lehetetlen helyzetben egyetlen más település sincs. A körgyűrű mindenhol a falvak közt húzódik, nem pedig a településen belül. A vizsgált falvak - Kistarcsa, Nagytarcsa és Pécel- azonban nyilvánvalóan Budapest agglomerációs zónájának részei. A falvakat vagy a fővárost néha csak két-háromszáz méter választja el egymástól, így érthető, hogy körutunkon a rossz idő ellenére is láttunk néhány biciklist, és nem elképzelhetetlen, hogy a szomszédos településre valaki gyalog induljon el.

Az épülő körforgalmak, felüljárók mégis mindenhol nélkülözték a járdát, a kerékpárutat, és közvilágítást sem szereltek fel.

Felvetettük Reményik Kálmánnak, hogy a hiányosságokért talán az önkormányzatok a felelősek, mert a viszonyok ismeretében az ő feladatuk jelezni az igényeket. A NIF elnök-vezérigazgatója érdekes módon védelmébe vette az önkormányzatokat, elmondva, hogy a "NIF-nek is dolga, hogy olyan munkát végezzen, amivel az emberek elégedettek."

A beruházás 85 százalékban EU-s pénzből épül. Brüsszelben nem furcsállják az autósközpontú terveket? - kérdeztük. Reményik azonban megnyugtatott minket, hogy az EU-nál ismerik a terveket, kijárnak az építkezésekre is, de nem merültek fel kifogások.

Mint megtudtuk, sokáig semmilyen szabvány nem kötelezte a beruházót a járdák és bicikliutak építésére. Fél éve, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ felvetésére fogalmazódott meg, hogy a tervezésnél figyelni kell a kerékpáros közlekedés kapcsolódásaira is.

A Nyíregyházánál épülő autópályán már ezzel a szemlélettel dolgoznak, de az M0 még nem ilyen kötelezettségek szerint épült, nyugtatott meg minket Reményik Kálmán.