A bíróság szerint nyilvános volt a Magyar Gárda pere

A Fővárosi Bíróság (FB) szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatásáért indított per tárgyalására előbb az újságíróknak biztosítottak lehetőséget a bejutásra, ezután a Magyar Gárda tagjai nem befolyásolhatták ezt. A bíróság csütörtökön közleményben reagált a szerdai tárgyalás előtt és a tárgyalás idején a bíróság folyosóján történtekre.

Szerdán a sajtó beszámolói azt tartalmazták, hogy a Magyar Gárda feloszlatásáért indított per tárgyalására csak akkor lehetett bejutni, ha ezt a gárda ajtóban álló tagjai lehetővé tették. A tárgyalásra érkező újságírók közül többen egyáltalán nem jutottak be a terembe.

A Fővárosi Bíróság - tartalmazza a közlemény - a per előtt tájékoztatta a rendőrséget a tárgyalás időpontjáról, de jelezte azt is, a bíróság nem akar automatikusan rendőri jelenlétet a bíróság épületében, mert a látszatát is kerülni szeretnék annak, hogy ilyen módon próbálják befolyásolni az eljárás nyilvánosságát. Azt kérték, hogy egy esetleges, a bíróság belső őrsége által nem kezelhető rendbontás esetén az épületen belül rendőri intézkedésre kerülhessen sor.

A tárgyalásra egy 40-50 embert befogadó tárgyalót biztosítottak az épület földszintjén, a bíróság indoklása szerint azért, hogy a terem könnyen megközelíthető legyen, és biztosítsák az épületben folyó munka zavartalanságát. Az FB szerint a terembe először az újságírókat engedték be, majd a peres feleket, végül a Magyar Gárda tagjait. Annyi embert engedtek be, ahányan elfértek - a bíróság szerint így fordulhatott elő, hogy kívül maradtak újságírók is. Az MTI helyszínről tudósító munkatársai ezzel szemben arról számoltak be, hogy egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg a terembe bejutni szándékozókat.

A tárgyaló előtti, zsúfolásig megtelt előtérben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) tárgyalásra bejutni szándékozó képviselői, valamint a Magyar Gárda kinn rekedt tagjai között lökdösődés alakult ki, ami majdnem verekedésig fajult. A rendbontásnak a rendőrség vetett véget. Néhány gárdistát és az OCÖ tagjait kivezették az előtérből, majd mindannyiukat igazoltatták. Később rendőri védelmet adtak a roma politikusoknak, akik a tárgyalóteremhez közeli folyosón várták a bíróság határozatát.

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője csütörtökön azt közölte, a rendőrség a Fővárosi Bíróság biztonsági szolgálatának kérésére lépett közbe, intézkedésre nem volt szükség, mindössze néhány embert igazoltattak a bíróság folyosóján a rendőrök, majd jelenlétükkel biztosították a törvényes rendet.

A szóvivő közölte, tudomásuk volt arról, hogy nagyobb létszámú csoport érkezik a tárgyalásra, ugyanis a Jobbik a tárgyalás előtti napon jelezte, hogy ha a gárda tagjai nem férnek el a tárgyalóteremben, a bíróság előtt várják meg a határozatot. Erre az esetre Budapest rendőrfőkapitánya külön biztosítási intézkedést hozott.

A Fővárosi Bíróság közlése szerint egyébként a következő tárgyalási napon, május 19-én is hasonló biztonsági intézkedésekkel készülnek.

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke csütörtökön a sajtószabadság megsértésének nevezte, hogy több újságírót nem engedtek be a Magyar Gárda ügyében indult polgári per szerdai tárgyalására. A Magyar Újságírók Közösségének elnöke nem akarta kommentálni a történteket.

Gábor László, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára jogsértőnek nevezte azt, ha a közönség vagy a peres fél szabályozza a tárgyalás nyilvánosságát.

Fleck Zoltán jogszociológus az üggyel kapcsolatban azt mondta, súlyosan sérült a tárgyalóterem nyilvánossága. A jogszociológus tarthatatlannak és abszurdnak nevezte a történteket, és arra figyelmeztetett, hogy az ilyen események egyoldalú tájékoztatáshoz vezethetnek, hiszen a kellő erőkkel felvonuló peres fél döntheti el, hogy mely sajtószervek tudósíthatnak az eseményről. Fleck Zoltán a sajtóhírek alapján úgy vélte, a bíróságon történtekért feltehetően nem az eljáró bíró, hanem a bírósági igazgatás, a vezetőség a felelős.

Semmiképpen sem elfogadható, ami a Magyar Gárda ügyében indult polgári per szerdai tárgyalásán történt, mondta Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője. Szerint az, hogy egy szűkös tárgyalóteremben ki lehet jelen és esetleg ki nem, az eljáró bíró, illetve a bíróság kompetenciájába tartozik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!