Illatorgia, sör és ipari méretű majális

2005.05.01. 19:13
A főváros néhány rendezvényének hangulata arra utalt, egy évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A Clark Ádám téren reformkori jelmezes fiatalok és külföldi turisták ünnepelték a majálist. Az Andrássy úton bemutatták az izomlazító jegenyét és a vágykeltő koriandert. A Városligetben azonban megállt az idő. Makkoscipőt árultak, köpködve anyáztak.

"Mi az, hogy marcipánkrumpli? Rántotta nincs? - kérdezte egy ötvenes férfi a Clark Ádám téren felállított Arabica kávézóban nem sokkal reggel tíz óra után. A korai időpont ellenére a "boldog békeidők" majálisának helyszínén rengetegen gyűltek össze. A Budapest-Sopron nosztalgiavonallá átalakított alagutat már kitakarították az előző éjjeli sörhab-parti után, az újonnan érkezettek egy része pedig nekikezdett a sült kolbásznak olyan elragadtatással, mint egy Fellini-film statisztái. Egy házaspár az eszpresszót is sörrel kísérte. A rendezvény hangulata mégis arra utalt, már csatlakoztunk az Unióhoz.

Open air tárlat és tabáni lazulás


Tekintse meg képeinket!
A téren a reformkori jelmezbe öltözött fiatalokat fotózták a dán turisták, akik egy perccel később már azt találgatták, a nemzeti színű lufikkal díszített Lánchíd bizonyos pontjain elhelyezett pódiumokon álló jelmezesek meddig bírják merev pózban. Tájékozottságukról is tanúbizonyságot tettek. Az open air" galériában kiállított magyar festők közül kettő nevét hallották már. A tárlat legjavát adó Munkácsyt ismerték, valamint Vaszary Jánost is. Amíg európai kontrollcsoportunk a SuperGroup molinóra rögzített tárlata mellett sétált az Erzsébet-híd felé haladva, addig a Tabánban már hangpróbát tartottak.

"Tudja a franc, milyen koncert lesz, minden évben ilyenkor itt zsibbadok, azt' amit adnak, hallgatom" - válaszolta érdeklődésünkre egy autentikus tabáni figura szürke nadrágban. A színpadon Hevesi Tamás egyik klasszikusát próbálták, a színpad előtt a hosszú padokon feküdt néhány fiatal a Sziget Fesztivál reggelire emlékeztetve a járókelőket. A szemközti padon nyugdíjasok sakkoztak, mint általában. "Menjenek a Hősök terére, ott van a népünnepély" - tanácsolta a feketével játszó öregúr egy kosztümös nőnek, aki minden bizonnyal nem erre a helyszínre készült.

Andrássy út és vágykeltő korander

Az Andrássy út Kodály Köröndtől a Hősök teréig tartó szakaszát a tavalyi kezdeményezés után idén ismét Európa Sétánnyá alakították. A földalatti kijáratánál kézműves foglalkozásokra invitálták a gyerekeket, de többüket elriasztotta, hogy ugyanott egy zöld szájú boszorkány plüssgyíkot lapított kővel. Inkább a Királyi Kürtőskalács stand fel vették az irányt. "Ez mind az illatorgia, amit hirdettek? A kalács meg a tárkonyos csirke?" - kevesellte a kínálatot egy babakocsit tologató anyuka, majd felfedezte a tényleges illatinstallációt. A téren bódék álltak körben - a szervezők ezeket bódító oszlopoknak hívták-, amelyek ablakában lehetett megszagolni a tagállamok jellegzetes illatát a kaliba aljára állított párologtató berendezésen keresztül.


Tapasztalataink szerint Európa illatai összességében a hazai patikák szagát idézik, amelyhez kis részben az is hozzájárul, hogy a bódék falán kvázi orvosi leírások szerepeltek a szagmintákról. Megtudhattuk például, hogy az Egyesült Királyság jellegzetes illata a borsmenta, amelyik viszketés ellen kiváló. Észtország jegenyefenyője izomlazító hatású, Litvánia jegenyéje ugyanakkor bátrabbá teszi a fogyasztót. Franciaország levendulájával távol tarthatjuk a pestist, Görögország fűszere, a citrom étvágygerjesztő. A lengyel koriandert Seherezádé szerelemfűnek nevezte, de a vágykeltésben Szlovénia is élen jár a muskotályzsályával. A divatos nagyvárosi betegségek ellen a németországi majorannát érdemes választani, amelyik a boldogságérzetet erősíti, és nem utolsósorban a démonokat is távol tartja.

"Hej rozmaring, rozmaring, leszakadt rólam az ing, sosem bírtam a magyar népdalt" - skandálta egy fiatalember, miután beleszagolt a hazánkat képviselő növény gőzébe, majd kifelé beverte a fejét a bódé vasszerkezetébe. Minden bizonnyal kihagyta az "új tradíció" képviselőjeként számon tartott Makám koncertet a Hősök terénél.

Húsdaráló, makkoscipő, és az elvek

A téren a perecárusok fokozott jelenléte utalt az old school népünnepély kezdetére. "Hatvanat-hetvenet eladunk egy nap" - magyarázta az árus, aki ad hoc asztalát a járda szélére tette. "Ha jót akarsz magadnak, ne menj a húsdarálóba" - figyelmeztette riporterünket a Városligetre utalva egy fiú a Műcsarnoknál a Dalí zászló alatt, de mégis vállaltuk a kockázatot. Az úttesten biciklik, trolik és bringóhintók igyekeztek nem elütni egymást.

A járda szélén egy öregember rángatott egy marionettbábut valami karcos zenére. Üzleti érzékére utalt, hogy a turistáknak 200 forintért engedte fotózni magát, amit ha elmulasztottak kifizetni, köpködve anyázott. A liget belseje felé még kevesebb jel utalt arra, hogy valaha is beléptünk volna Európába. A vásársoron "Batikolt 1500, Sima 1300" felirat alatt árulták a gagyi pólókat, és megdöbbentő módon makkoscipőt is lehetett kapni világosbarna műbőrből. A szemközti oldalon kézzel készített ízléstelen selyemrózsákat kínáltak anyák napjára, és a tömegiszony áldozatai ingyen stresszmérésen is részt vehettek.


Klikk a képre!
A "Kommunista kertig" több mint húsz gyrosos célozta meg a költséghatékonyságot. Többen úgy, hogy a pita alját összecsípték, így anyagból kevesebb került bele, a teteje viszont tele volt. A reklámtáblák és ingyenes termékminták mellett a nemzetközi pénzügyi intézmények demokratikus ellenőrzésén dolgozó Attac munkatársai tartottak előadást. "100 % kapitalizmus, érzed már?" -hirdette a transzparens, amelyik alatt a "rendszer és a rasszizmus" témájában egy politológushallgató mesélt a gólyatábori élményeiről.

Che Guevara, ételjegy és összegzés

"Ebből egy grammot nem értek, menjünk a Cuba sátorba" - mutatott egy hallgató a fára rajszöggel kiakasztott papírra, amelyen egy nyíl jelezte az útvonalat. A sátorban Che Guevarás pólók és zászlók közt egy fekete zenekar kubai dalokba kezdett, húsz méterrel arrébb a Born to be White szólt, amelyet a Kádár János baráti társaság csendben tolerált. Inkább a "Kommunisták mi vagyunk" felirat alatt a színpadon balettozó lányokra koncentráltak.

Ezt a helyszínt összességében civil udvarnak hívták. A Felvonulási téren pedig vurslit találtunk Marilyn Monroe-s ringlispírrel, amelyhez közel a Rádió C színpadán álló speaker szólította fel az embereket, hogy a büfében váltsák be ételjegyüket. "Megmondom én, mi ennek a lényege. Kiütöd, kitombolod magad, és mindenkit szeretsz" - összegezte a munka ünnepét egy rózsaszín telitalpas szandált viselő nő, de úgy rémlik, a Sziget Fesztiválról is hasonlót mondanak.