Nem kizárt, hogy rövidesen, csakúgy, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején, elzárható lesz az emberek elől a Margitsziget - reagált Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási ügyosztályának vezetője az MTI-nek a Fővárosi Bíróság csütörtöki ítéletére utalva. Varga hangsúlyozta: megdöbbentőnek, érthetetlennek tartják a bíróságnak azt a döntését, amellyel a kiemelt fővárosi zöldfelületként kezelt Margitszigeten lévő Casino és annak terasza alatt lévő földet a Taverna Rt. tulajdonába adta.
A főváros a Legfelsőbb Bírósághoz fordul
 | |
A Margitsziget története
| | |
A Margitszigeten már a római korban is laktak, a középkorban kolostorok választották védett nyugalmát és a királyok használták vadászterületnek. Nevét IV. Béla király lányáról, Margitról kapta, aki a tatárjárás után hálából egy margitszigeti kolostorba vonult. A török uralom véget vetett a kis kolostor sziget virágzásának. Évszázados elhanyagoltság után csak a XIX. század keltette új életre a szigetet, amikor nyilvános park és szórakozóhelyként nyitották meg a nagyközönségnek. Ezt az tette lehetővé, hogy 1900-ban megépült a Margit híd szárnyhídja, és a szigetet már nem csak csónakon lehetett megközelíteni.
Ma a csaknem 100 hektáros parkban az autóforgalom kizárásával biztosítják a nyugalmat. A park gyönyörű és nagyon változatos. Százesztendős gesztenyefákkal szegélyezett fasorok, angol-, japán- és francia kertrészletek váltják egymást. Kolostorok fennmaradt romjai, régi víztorony és különféle sportpályák színezik a kínálatot. Itt van a város legnagyobb szabadtéri strandja, a Palatinus. A sziget északi végén áll a patinás Grand Hotel Margitsziget, és mellette a modernebb Termál Hotel Margitsziget, amelynek fürdő és gyógyrészlege a szigeten található termál-kutak vizét hasznosítja nemzetközi hírű színvonalon különböző mozgásszervi betegségek kezelésére.
|
|
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság korábban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába adta a szigetet. A Belügyminisztérium azonban másodfokon megváltoztatta ezt a határozatot és a Tavernának juttatta az épület alatti földterületet. A tárca döntését a főváros megfellebbezte a Fővárosi Bíróságnál. Varga leszögezte: a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak a közérdeket súlyosan sértő bírósági ítélet miatt.
Az EU-ban nincs lehetőség a zöldterületek magánosítására
A döntés precedens értékűnek mondható, hiszen annak hatására mások is magántulajdonhoz juthatnak a jövőben nemcsak a Margitszigeten, hanem a Városligetben és a Népligetben is. Varga Péter hangsúlyozta: az Európai Unióban nincs lehetőség a fontos közcélú zöldfelületek magánosítására. Bécsben például folyamatosan visszavásárolják a zöldterületeket, az erdőket, és így már a város fele köztulajdonban van.
Rovataink a Facebookon