Véget ért a vasutassztrájk

2000.02.24. 21:57
Háromszázhuszonkilenc órás munkabeszüntetés után, a vasúttársaságnak okozott milliárdos veszteséggel délután ötkor véget ért Magyarország történetének tizenkettedik, eddigi leghosszabb vasutas-munkabeszüntetése. A február elsején hajnalban kezdődött, bizonytalan időre hirdetett demonstráció eredményeként a 250 milliárd forintos költségvetéssel dolgozó MÁV Rt. a sztrájk kezdetén is ajánlott 8,4 százalékos béremelést adja meg, de három év távlatában vállalja, hogy a teljesítmény és a GDP függvényében infláció-követő bérkiegészítést garantál

Újra járnak a vonatok
Bár vasárnapra a legfontosabb kérdésekben - a munkabéremelés mértékéről és a kollektív szerződés vitás pontjairól - már megegyeztek - az érdekképviseletek továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy a szakszervezeti tagdíjat a vasúttársaság szedje be - szerintük ugyanis ellehetetlenedik a szakszervezetek működése, ha a pénzügyi reformra nem kapnak elég időt.

Hétfőn így a Fovárosi Bírósághoz fordult a MÁV a sztrájk jogszerűségének ügyében. Erről a MÁV Rt. vezérigazgatója levélben értesítette a három reprezentatív szakszervezet elnökét. A vasúttársaság szerint ugyanis okafogyottá váltak az egyeztető megbeszélések, a munkabeszüntetés immár jogszerűtlen lett, mert - amint ezt a szakszervezetek is elismerték - kölcsönös kompromisszumok eredményeként teljesültek azok a követelések, amelyekért a szakszervezetek a sztrájkot eredetileg meghirdették.

Bölcsházy Sándor, a MÁV Rt. sajtóirodájának munkatársa elmondta, hogy a vezérigazgató levele a következőt is tartalmazza: "A vasúttársaság nem látja akadályát annak, hogy az eredeti követelésektől különválasztva a sztrájk befejezését követően megbeszéléseket folytassunk a szakszervezeti tagdíjak levonásának felmondásáról született korábbi döntés esetleges felülvizsgálatáról." Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a tagdíjakkal kapcsolatos álláspontot erősen befolyásolja, meddig fogják a szakszervezetek akadályozni a vasút normális üzemmenetét.

Számokban
A vasutassztrájk két hétig tartott. Eddig a rekorder az 1904-es, hatnapos munkabeszüntetés volt. 1999 januárjában 108 órán át sztrájkoltak, '95-ben 86 óráig. Tavaly december huszadikán kilenc óráig állt a vasút, január tizedikén hatvan órás demonstrációval támasztották alá a vasutasok érveiket. A sztrájk óránként négymillió forint veszteséget okoz a MÁV-nak.
A sztrájkolók aránya a munkabeszüntetés kezdete óta 18-20 százalékos volt, ugyanis csak azok a vasutasok nem vették fel a munkát, akik stratégiai szempontból fontosak voltak, mint például a mozdonyvezetők. A vasutassztrájkra a cégek többsége felkészült, a munkabeszüntetés elhúzódása azonban egyre nehezebb helyzetbe hozta őket. Egyrészt megnehezült dolgozóik mindennapos munkába járása, másrészt a teherszállítás elmaradása is jelentős gondokat okozott.

A GE Tungsram-nál és a Globus Rt.-nél komoly gondot jelentett a dolgozók bejutása a munkahelyekre. Az elhúzódó vasutassztrájk miatt rohamosan csökkent a Dunaferr vállalatcsoport alapanyag-készlete. A Dunaferr vállalatcsoport egyébként a MÁV szolgáltatásainak legnagyobb megrendelője. Évente hétmillió tonna áru fuvarozását végzi számára a vasúttársaság.

A Magyar Posta Rt. csak a vasutassztrájk befejezését követően tudja felmérni, mekkora kárral járt számára a munkabeszüntetés - mondta Seress Zoltán sajtófőnök. A veszteség felmérésekor nem csupán a túlóradíjakból és az üzemanyagköltségekből származó többletkiadásokkal fognak számolni, hanem azzal az összeggel is, amelyet a sztrájk ideje alatt - a vasúti szállítás kiesése miatt - megtakarítottak - tette hozzá a sajtófőnök.