További Belföld cikkek
- Megnézte, nem éhes-e a három hónapos kisfia, ekkor vette észre, hogy nem lélegzik
- A Honvédelmi Minisztérium szerint Ruszin-Szendi Romulusz sértettségből állt be a Tisza Pártba
- Toroczkai László Magyar Péter kinevezettjeiről: A Jóisten óvja meg Magyarországot ezektől a kártevőktől
- „Ne keress többé!” – Németh Szilárd csalódott, kemény üzenetet küldött Ruszin-Szendi Romulusznak
- Meghalt Krupp Béla, a Népszabadság egykori fotósa
Ki a magyar?
Csapody Miklós
Külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotására volna szükség
Az MDF álláspontja szerint könnyen eldönthető az a kérdés, hogy ,,ki a magyar?". Többfajta gyakorlat is létezik: a Németországban használatos gyakorlat szerint az német, aki legalább negyedrészt német felmenőktől származik. A szabad identitásválasztás elve szerint magyar az, aki magyarnak vallja magát, illetve aki beszéli a nyelvet, kulturális identitása magyar, és gyermekeit magyarnak neveli. A párt ugyanakkor nem ért egyet a tervezet azon passzusával, mely szerint egyedül a határon túli magyar szervezet volna illetékes annak eldöntésében, hogy ,,ki a magyar". Bár az MDF is támogatja, hogy az ajánlásokat a nemzeti közösség tegye meg, szerintük a végső döntés jogát a magyar állami szerveknek kell fenntartani. Csapody Miklós hozzátette, hogy a döntésbe esetleg a történelmi egyházaknak is beleszólási jogot kellene adni.
A demokrata fórum úgy látja, a státustörvény Magyarország EU-integrációjával nem áll ellentétben, hisz egyrészt a vízumok vagy a különféle kedvezmények kiutalása a tagállamok belügye, másrészt egyelőre a területen nem léteznek követendő uniós normák. A schengeni szerződésre építve csak 2004-re kell közös joganyagot kidolgoznia Brüsszelnek bel- és igazságügyi területen, ráadásul hazánk esete különleges, hiszen egyetlen uniós országnak sem él ekkora kisebbsége határain túl, mutatott rá az alelnök.
A tervezetet kritizálta az RMDSZ
A koncepciót már most kritika érte egy határon túli szervezettől. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége úgy látja, hogy a javaslat, különösen a munkavállalás kérdésében, nem felel meg a határon túli magyarság elvárásainak, és további konzultációkat kezdeményez az ügyben. A Külügyminisztériumnak akkor az volt a véleménye, hogy a törvénytervezet jó, az általa nyújtott státusz felér egy fél állampolgársággal.
Határon túliak hazai megítélése
Egy Tárki által végzett közvélemény-kutatás szerint, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal rendelt meg, és a Magyar Nemzet tett közzé, a hazaiak többsége egyetért egy státusztörvény megalkotásával: ötvenhét százalékuk támogatja azt. Hogy ennek a törvénynek pontosan mennyire is kell ,,bőkezűnek" lennie, arról megoszlik a társadalom véleménye. A megkérdezettek háromnegyede elutasítja a határon túli magyarok szabad munkavállalását, és több mint kétharmaduk ellenzi a szavazati és letelepedési jog megadását.
Nagyjából a magyarok fele támogatja a szabad beutazás biztosítását, a tömegközlekedés és az egészségügyi ellátás azonos feltételek melletti igénybevételét. A válaszadók háromötöde szerint Magyarországnak abban kell segítenie a határon túli magyarságot, hogy szülőföldjükön boldoguljanak. Viszont csak tizenöt százalék támogatja a kettős állampolgárság bevezetését, és egytizede látja úgy, a magyar államnak semmi dolga a határon túli testvéreinkkel. Érdekesség, hogy tizennyolc százalék szerint a romániai magyarok tulajdonképpen nem is magyar nemzetiségűek.
A tervezet
Kerettörvényről van szó, a részletek kidolgozása az egyes tárcákra vár tehát. Stratégiai célja a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése, de különböző hazai támogatásokat is biztosít. Ilyen volna a kedvezményes magyarországi tartózkodási jog, háromhavi magyarországi munkavállalás, különféle kulturális és tudományos jogok kiterjesztése (díjadományozás, ösztöndíjak, akadémia- és könyvtártagság), az oktatásban felsőoktatási részképzés és kihelyezett oktatás, diákigazolvány biztosítása, valamint alapítványi keretekből finanszírozott egészségi- és szociális ellátás. A tb-hozzájárulás fizetésének módja egyelőre nem tisztázott.
A munkavállalási jog az Európai Uniós csatlakozás után megszűnne, bár az irat tartalmaz egy kitételt, miszerint a szomszéd országokban élő magyarok hazai munkavállalása attól is függene, hogy az ország, amelyből származik, hogyan áll az integrációs felkészülésben.
A tervezet csak az elcsatolt területek magyarságára vonatkozik, a nyugati diaszpórában élőkre és a hazatelepülni szándékozókra nem. Annak eldöntése, hogy ki minősül magyarnak, az adott országban működő, törvényesen bejegyzett magyar társadalmi szervezet joga. Az ajánlást ők tehetik meg a magyar hatóságoknak, akik a koncepció szerint nem rendelkeznek vétójoggal. Az elbírálási szempontokat a Magyar Állandó Értekezlet ajánlhatja.
A tervezet hangsúlyozza, hogy a státustörvény nem érinti a már létező, határon túli magyaroknak nyújtott különféle támogatásokat, bár az alkotók véleménye szerint azok finanszírozási rendszere megérett a reformra.
A költségeket elsősorban a központi büdzsé állná, de alapítványi támogatásra is számítanak. EU-támogatás igénylése szintén szóba került. Becslések szerint a törvény megvalósítása évi 3-5 milliárd forintot igényelne.