Az MDF szerint csak kiindulási alap a státustörvény-tervezet

Csapody Miklós szerint a június 30-ára elkészült, a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvénytervezet csak tárgyalási alapnak jó, mert az sem címében, sem tartalmában nem utal a korábbi, konszenzusos, különleges jogállást biztosító szándékra. Az MDF alelnöke szerint külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotására volna szükség, ami magyar útlevelet adna határon túli magyaroknak, anélkül, hogy teljes állampolgári jogokkal ruházná fel őket. Ez nem jelentene például szavazati jogot, vagy adózási és letelepedési kötelezettséget. Erre a brit gyakorlatot hozta fel példaként, ami a brit nemzetközösségi országok egyes lakosainak hasonló ,,fél állampolgári" státuszt biztosít.

Csapody Miklós Külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotására volna szükség

Ki a magyar?

Az MDF álláspontja szerint könnyen eldönthető az a kérdés, hogy ,,ki a magyar?". Többfajta gyakorlat is létezik: a Németországban használatos gyakorlat szerint az német, aki legalább negyedrészt német felmenőktől származik. A szabad identitásválasztás elve szerint magyar az, aki magyarnak vallja magát, illetve aki beszéli a nyelvet, kulturális identitása magyar, és gyermekeit magyarnak neveli. A párt ugyanakkor nem ért egyet a tervezet azon passzusával, mely szerint egyedül a határon túli magyar szervezet volna illetékes annak eldöntésében, hogy ,,ki a magyar". Bár az MDF is támogatja, hogy az ajánlásokat a nemzeti közösség tegye meg, szerintük a végső döntés jogát a magyar állami szerveknek kell fenntartani. Csapody Miklós hozzátette, hogy a döntésbe esetleg a történelmi egyházaknak is beleszólási jogot kellene adni.

A demokrata fórum úgy látja, a státustörvény Magyarország EU-integrációjával nem áll ellentétben, hisz egyrészt a vízumok vagy a különféle kedvezmények kiutalása a tagállamok belügye, másrészt egyelőre a területen nem léteznek követendő uniós normák. A schengeni szerződésre építve csak 2004-re kell közös joganyagot kidolgoznia Brüsszelnek bel- és igazságügyi területen, ráadásul hazánk esete különleges, hiszen egyetlen uniós országnak sem él ekkora kisebbsége határain túl, mutatott rá az alelnök.

A tervezetet kritizálta az RMDSZ

A koncepciót már most kritika érte egy határon túli szervezettől. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége úgy látja, hogy a javaslat, különösen a munkavállalás kérdésében, nem felel meg a határon túli magyarság elvárásainak, és további konzultációkat kezdeményez az ügyben. A Külügyminisztériumnak akkor az volt a véleménye, hogy a törvénytervezet jó, az általa nyújtott státusz felér egy fél állampolgársággal.

Határon túliak hazai megítélése

Egy Tárki által végzett közvélemény-kutatás szerint, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal rendelt meg, és a Magyar Nemzet tett közzé, a hazaiak többsége egyetért egy státusztörvény megalkotásával: ötvenhét százalékuk támogatja azt. Hogy ennek a törvénynek pontosan mennyire is kell ,,bőkezűnek" lennie, arról megoszlik a társadalom véleménye. A megkérdezettek háromnegyede elutasítja a határon túli magyarok szabad munkavállalását, és több mint kétharmaduk ellenzi a szavazati és letelepedési jog megadását.

Nagyjából a magyarok fele támogatja a szabad beutazás biztosítását, a tömegközlekedés és az egészségügyi ellátás azonos feltételek melletti igénybevételét. A válaszadók háromötöde szerint Magyarországnak abban kell segítenie a határon túli magyarságot, hogy szülőföldjükön boldoguljanak. Viszont csak tizenöt százalék támogatja a kettős állampolgárság bevezetését, és egytizede látja úgy, a magyar államnak semmi dolga a határon túli testvéreinkkel. Érdekesség, hogy tizennyolc százalék szerint a romániai magyarok tulajdonképpen nem is magyar nemzetiségűek.

A tervezet

Kerettörvényről van szó, a részletek kidolgozása az egyes tárcákra vár tehát. Stratégiai célja a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése, de különböző hazai támogatásokat is biztosít. Ilyen volna a kedvezményes magyarországi tartózkodási jog, háromhavi magyarországi munkavállalás, különféle kulturális és tudományos jogok kiterjesztése (díjadományozás, ösztöndíjak, akadémia- és könyvtártagság), az oktatásban felsőoktatási részképzés és kihelyezett oktatás, diákigazolvány biztosítása, valamint alapítványi keretekből finanszírozott egészségi- és szociális ellátás. A tb-hozzájárulás fizetésének módja egyelőre nem tisztázott.

A munkavállalási jog az Európai Uniós csatlakozás után megszűnne, bár az irat tartalmaz egy kitételt, miszerint a szomszéd országokban élő magyarok hazai munkavállalása attól is függene, hogy az ország, amelyből származik, hogyan áll az integrációs felkészülésben.

A tervezet csak az elcsatolt területek magyarságára vonatkozik, a nyugati diaszpórában élőkre és a hazatelepülni szándékozókra nem. Annak eldöntése, hogy ki minősül magyarnak, az adott országban működő, törvényesen bejegyzett magyar társadalmi szervezet joga. Az ajánlást ők tehetik meg a magyar hatóságoknak, akik a koncepció szerint nem rendelkeznek vétójoggal. Az elbírálási szempontokat a Magyar Állandó Értekezlet ajánlhatja.

A tervezet hangsúlyozza, hogy a státustörvény nem érinti a már létező, határon túli magyaroknak nyújtott különféle támogatásokat, bár az alkotók véleménye szerint azok finanszírozási rendszere megérett a reformra.

A költségeket elsősorban a központi büdzsé állná, de alapítványi támogatásra is számítanak. EU-támogatás igénylése szintén szóba került. Becslések szerint a törvény megvalósítása évi 3-5 milliárd forintot igényelne.