Mécs: Az államfő egyoldalú

2002.08.25. 18:27
Az egykori kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság szabad demokrata elnöke egyoldalúsággal vádolja az államfőt, aki pénteken újólag figyelmezeztette a testületet, hogy alkotmányos aggályokat vet fel bizottság működése. Mécs Imre emlékeztet arra, hogy Mádl Ferenc nem emelte fel szavát, amikor az Orbán-kormány alatt egy ellenzéki vizsgálóbizottság sem állhatott fel, de nem foglalkozott a Medgyessy-bizottsággal sem.
Visszautasítja Mécs Imre az általa vezetett, az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság létét és működését törvénysértőnek és alkotmányellenesnek minősítő megállapításokat. A szabad demokrata politikus az MTI-nek vasárnap küldött nyilatkozatában reagált Mádl Ferenc köztársasági elnök pénteki viszontválaszára, amelyben az államfő ismételten arra kérte a bizottság tagjait: fontolják meg a testület tevékenysége kapcsán felmerült alkotmányossági aggályokat, amelyeket az adatvédelmi biztos is megfogalmazott ajánlásában.

Mécs: miért nem korábban emelt kifogást az államfő?

Mécs Imre felidézi Mádl Ferenc levelét, amelyben a köztársasági elnök azt írja, hogy az alkotmány vonatkozó szabályozása alapján kötelessége őrködnie az államszervezet demokratikus működése felett. De vajon miért nem lépett fel, amikor az Országgyűlés létrehozta a két vizsgálóbizottságot, miért nem lépett fel a miniszterelnök titkosszolgálati múltját kutató vizsgálóbizottság működésével szemben, miért csak akkor fordította figyelmét a mi bizottságunk működésére, amikor az ellenzéki képviselők kivonultak bizottságunkból? - teszi fel a kérdéseket Mécs Imre, aki hozzáteszi: az adatvédelmi biztos ajánlását és véleményét mindkét bizottságra vonatkoztatta.

"Az előző ciklusban miért hallgatott Mádl?"

Folytatva a kérdéseket a szabad demokrata politikus arra vár választ: Mádl Ferenc miért nem lépett fel az előző kormányzati ciklusban amiatt, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzat megakadályozta az ellenzék által javasolt valamennyi vizsgálóbizottság felállítását, amelyek a kormányzati visszaéléseket voltak hivatottak feltárni?

Megjegyzi, hogy az SZDSZ elnöke 2000 őszén erre a köztársaság elnökét írásban nyomatékosan felkérte. De nem lépett fel a felülről gerjesztett gyűlöletbeszéd ellen, az akkori kormánypártok vezetőinek parlamenti hazaárulózása, az antiszemita megnyilvánulások ellen, nem emelte fel szavát az ország lakosságát mesterségesen megosztókkal szemben sem - vélekedik Mécs Imre.

Mint írja: az elnök alkotmányos kötelezettségének csak részben és egyoldalúan tett eleget. Nem szerencsés, hogy elnöki minőségében nyilatkozik olyan kérdéskörben, amelyben az ő személyére vonatkozóan is vizsgálat folyik - fűzi hozzá Mécs Imre. Közlésében leszögezi: a vizsgálóbizottságot az Országgyűlés egésze, kormánypártok és ellenzék - 3 ellenszavazattal - hozta létre, tagjait egyhangúan választotta meg. Megjegyzi: a bizottság az alaptörvény felhatalmazása alapján, a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve kezel adatokat, és az adatvédelmi törvényt valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó megállapításait alkalmazza.

Péterfalvi:nincs törvényes lehetőség

Péterfalvi Attila, ombudsman szerint politikai okok miatt leértékelődhet az adatvédelmi biztos szerepe. A korábbi kormánytagok állambiztonsági érintettségét vizsgáló bizottság tevékenységével kapcsolatban kifejtett álláspontja kapcsán is hasonló problémákat észlelt. A Népszabadságnak nyilatkozó országgyűlési biztos szerint a jelenleg hatályos szabályozás mellett a történelmi múltnak a politikai pártok által most kívánt feltárására - bár az erre irányuló politikai akarat kétségkívül méltányolható - nincs törvényes lehetőség. Többek között erről is tárgyal Péterfalvi kedden a bizottság tagjaival. Meglátása szerint ugyanis a személyes adatokat csak az érintett hozzájárulásával, illetőleg a törvény kifejezett felhatalmazása alapján lehet nyilvánosságra hozni. És ez akkor is így van, ha bizonyos személyes adatok nyilvánosságához kétségkívül fontos közérdek fűződik.