Szilvia
5 °C
16 °C

Ha per, akkor legyen per?

2007.09.25. 10:14
Magyarországon lassan össznépi hobbivá válik a pereskedés, pedig más módja is van a viták rendezésének többek között családi, gazdasági, környezetvédelmi és 2007 eleje óta büntetőügyekben is. A mediáció lényegében peren kívüli megegyezés, amelynek során a felek egy pártatlan közvetítő, a mediátor segítségével kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak.

Két háziasszony egyszerre ér a zöldséges stand utolsó szem citromjához. Hogyan döntsön az eladó közöttük? Ha jó mediátor, megkérdezi tőlük, mire akarják használni. Előfordulhat, hogy az egyiknek sütéshez kellene, a másik pedig koktélt készítene belőle. Tehát az egyiknek a citrom héjára, a másiknak a levére van szüksége. Ezzel a példával érzékelteti a mediáció lényegét Virág András a Lege Artis mediátor-trénere. A konfliktust tehát azok oldják meg, akikre tartozik, a mediátor csupán segítséget nyújt ehhez, válaszokat, ötleteket nem adhat.

.

Beszélgetni tudni kell

A mediációs eljárás három szakaszból áll. Az első az előkészítés, amikor a konfliktusban álló felek felkeresik a mediátort, ismertetik problémájukat, a mediátor pedig elmondja nekik, mire számíthatnak a mediáció során.

A második az ülés egy elterjedt és bevált módszer szerint zajlik. A felek megismerik a beszélgetés szabályait, majd aláírják a formai kereteket rögzítő dokumentumokat. Például mindenkinek rendelkezésére áll 10 perc, amikor elmondhatja saját olvasatát a konfliktusról, és ekkor nem vághatnak egymás szavába.

Ezeknek a szabályoknak köszönhetően a felek gyakran a mediáció során hallgatják végig először egymást, meséli Lovas Zsuzsa pszichológus, a Lege Artis munkatársa.

A mediátor a felek meghallgatása után kérdéseket tehet fel, hogy az érzelmek és a tények, illetve a konfliktus részproblémái világosabban elkülönüljenek. A felek által elmondottak alapján témákat javasol, amelyek megtárgyalása esélyt adhat a konfliktus feloldására, de a felek a témák megjelölésben is együtt döntenek.

A vitatott témák megbeszélése során a mediátor egyik feladata, hogy a beszélgetést a megoldáskeresés felé irányítsa, de nem tehet javaslatokat, hagynia kell, hogy a felek maguk jussanak megállapodásra.

A megállapodást végül írásban rögzítik és ha a felek megszegik, bírósághoz fordulhatnak.

A mediáció harmadik fázisa az utánkövetés, melyre az ülés után 4-6 héttel kerül sor. Az esetek többségében kedvezőek a tapasztalatok, a felek betartják a megállapodást. Lovas Zsuzsa szerint ez nem csoda, mivel az érintettek maguk találták ki a megoldást, nem egy harmadik személy döntött helyettük.

Gyorsabb és olcsóbb

A mediáció a bíróságokat tehermentesíti, és a hosszas pereskedés kiváltására alkalmas módszer a pénztárcákat is kíméli.

Virág András szerint a gyakorló bírák körében támogatott a mediáció, mert - ahogy néhányuktól hallja - az ő döntésük soha nem lehet olyan jó, mint amit a felek maguk alakítanak ki.

Ezt erősíti meg Fellegi Borbála kriminológus kutatása is: "az ügyészek és a bírák jelentős része támogatja a mediálást, mert csökkenti az ügyszámot, és a bűnismétlés megelőzésében is fontos szerepe lehet. Nem jelent problémát számukra az sem, hogy a hatalom kikerül a kezükből, hiszen az ügy megoldása a feleknek fontos."

Több országban már felismerték a mediáció anyagi előnyeit, ezek közül több államban kötelező részt venni alternatív vitarendezésen, mielőtt bírósági perre kerülne sor.

Már büntetőügyekben is

Polgári ügyekben 2002-től, büntetőügyek esetében ez év januárjától ad lehetőséget a törvény mediációra. A bíróság polgári ügyek esetében nem javasolhatja mediátor segítségét. Válás esetén a felekkel kitöltendő kérdőívben csak egy kérdés szerepel: "Részt vett-e mediáción?" De a módszert nem ismertetik velük. Büntetőügyek esetében a felek kérhetik vagy az ügyész felajánlhatja nekik, hogy peren kívül megállapodhatnak és a sértett anyagi vagy szimbolikus kártérítést kaphat. De mediáció csak olyan esetekben lehetséges, ha a cselekmény 5 év szabadságvesztésnél súlyosabban nem büntethető, az elkövető nem visszaeső és vállalja tettét. Ha az érintettek nem kívánnak mediációban részt venni vagy nem születik megállapodás, ügyük újra a bíróság elé kerül. 2007 januárja óta a büntetőügyek közül közel 1500 esetet javasoltak az ügyészségek, bíróságok mediációra, és több mint 600 megállapodás született.

Majd a bíró megmondja!

Nálunk miért nem ismert a mediáció, és miért nem alkalmazzuk több területen?

"A mediáció angolszász eredetű. Abban a kultúrában régi hagyományai vannak a demokráciának, az egyéni és a közösségi felelősségvállalásnak. Ezzel szemben Kelet-Közép Európában inkább a paternalista szemlélet jellemző, majd állam bácsi elintézi, a bíró megmondja" - válaszolja Lovas Zsuzsa.

Virág András szerint ezt a szemléletet nehéz megváltoztatni. Ennek egyik legfontosabb eszköze lenne, ha kötelező lenne legalább megpróbálni a mediációs eljárást, az önkéntesség pedig a megegyezésre korlátozódna.

Fellegei Borbála is úgy gondolja, meg kell tanulnunk, miként vállaljunk felelősséget döntéseinkért és tetteinkért. "Amikor az emberek azzal a kérdéssel szembesülnek, hogy mi az ő személyes felelősségük a konfliktus kialakulásában, a válaszokban elsősorban a másik ember felelősségére hivatkoznak." Ezért szerinte a büntetőügyekben alkalmazott mediáció egyik előnye, hogy az elkövető szembesül tettének következményeivel és megismeri az ügy áldozatát, károsultját".

Szemtől szembe

A felelősségvállalás megtanulása hosszú folyamat, ezért oktatási kérdés is. Már Magyarországon is vannak olyan oktatási programok, amelyekben erre a szemléletre építenek. A Zöld Kakas Líceumban például olyan fiatalokat tanítanak, akiket már több oktatási intézményből eltanácsoltak. Az iskolában alkalmazott Szemtől szembe program legfontosabb nevelési elve, hogy a szabályok nem üres normák, áthágásuk a közösség többi tagját sérti. Az ilyen esetekben az érintett csoport, az osztály vagy akár az egész iskola megbeszéli, mit lehet tenni a probléma megoldása érdekében. Akár a házi rendet is újrafogalmazzák a gyerekekkel együtt, így a szabályokat magukénak érzik és jobban betartják.

Ki lehet mediátor

A 2007-ben elfogadott törvény szerint a mediációhoz nem szükséges szakirányú végzettséget szerezni. Az országos névjegyzékbe azok kerülhetnek fel, akik diplomával és szakterületükön 5 éves gyakorlattal rendelkeznek.

Szakemberek véleménye szerint azonban speciális képzés nélkül szinte lehetetlen helyesen mediálni, mert pusztán a józan eszére hallgató moderáló sok hibát követhet el. A mediáció egy technika, amit el lehet sajátítani. "Én is tudok fűrészelni, meg az asztalos is, de ő mennyivel jobban" - mondja Lovas Zsuzsa.

Nehéz tehát mediátori szerepbe bújni szakképzés nélkül. A szociális munkásoknál rendszerint túl nagy hangsúlyt kap az empátia, az ügyvédek szemléletére pedig az egyik fél érdekeinek képviselete és a győztes-vesztes játszma jellemző. Lovas Zsuzsa szerint azonban a pszichológusnak sincs könnyű dolga mediátorként, mert ők meg mindenáron feltárni akarnak. Ennek ellenére csak a pártfogó felügyelőknek kötelező képzésen részt venni. Azonban a jogászok között is vannak a mediációnak elkötelezett hívei, a Jogász Kamarának működik például Mediátor Kollégiuma.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

  • Eladó házat keresel? Az Otthontérképen több ezer hirdetésből válogathatsz.
  • Az agglomeráció ingatlan árai tovább csökkentek, ha befektetnél vegyél lakást Budapesten!
  • Olcsóbban juthatunk ingatlanhoz az agglomerációban, érdemes megnézni az eladó házakat.