Kis magyar médiaháború

Pokol Béla (FKGP) parlamenti előterjesztésének legtöbb vitát kiváltó pontja az, hogy nemcsak hírekre, hanem véleményekre is lehetne sajtó-helyreigazítást kérni. Torgyán József úgy fogalmazott, hogy a sajtónak is lehetőséget szeretnének adni, hogy önmagát megtisztíthassa.

Pokol Béla

A Fidesztől nem áll távol az az elképzelés, hogy a sajtón keresztül megtámadott személyek válaszolhassanak az őket ért vádakra - jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz-frakció jogi kabinetjének vezetője. A javaslat esetleges támogatásáról február elején döntenek. Az MSZP szerint a lex Pokol nem teremt új garanciákat a hiteles tájékoztatáshoz, ugyanakkor parttalanná teszi a helyreigazítás gyakorlatát, korlátozza a véleményközlést, és szerkeszthetetlenné teszi a lapok olvasói véleményeket közlő rovatát.

Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a javaslat alkotmányellenes, és a kétharmados sajtótörvényre tartozó kérdést csak azért akarja Pokol Béla a Ptk.-ban rendezni, mert így azt egyszerű többséggel is elfogadhatja a kormányoldal.

A MIÉP csütörtöki sajtótájékoztatóján azt javasolta, hogy létre kellene hozni egy új médiafigyelő intézményt, amely ellenőrizné a médiatörvény betartását és leleplezné a valótlan sajtóközléseket. A MIÉP szerint az ORTT kellő eszközeivel sem lép fel a valótlan állítások tisztázásáért.

Bíróságra járnak - ,,médiaesetek"

A Magyar Hírlap 2000 januárjában megjelent cikkében valótlanul híresztelte, hogy Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó rendszeresen egyeztet az MTV Híradó tartalmáról a szerkesztőkkel - áll a Legfelsőbb Bíróság ítéletében. A lapot arra kötelezték, hogy a perben kifogásolt sajtóközleménnyel azonos helyen és betűszedéssel nyolc napon belül közzé kell tenni a helyreigazítást.

Eredménytelenül zárult a békéltetés Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője és a Heti Hetes becsületsértéssel vádolt szereplői között, ezért a bíróság márciusra kitűzte a büntetőper tárgyalását. ,,Kínlódás volt egy órán keresztül" - mondta Havas Henrik a meghallgatásról, aki szerint azt sem tudták tisztázni, hogy hány vádló van: Grespik a magánember, Grespik a hivatalvezető vagy a közigazgatási hivatal. Grespik László szerint a sajtószabadság túlburjánzása már oly mértékű, hogy az az emberi méltóság sérelmével jár.

A Magyar Nemzetet a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte helyreigazításra, amiért valótlan tényt közölt novemberben Kuncze Gáborról. A lap azt állította, hogy a politikus vagyonnyilatkozatában szereplő balatonakarattyai negyven négyzetméteres faházzal közös telken egy háromszintes, riasztóval és légkondicionálóval ellátott villa áll. Kuncze ügyvédje cáfolta az újság állításait, aminek a bíróság helyt adott. Az ítélet nem jogerős.