Paulina
16 °C
20 °C

Az NBH-s turul lecsap az árnyékpolipra

2008.09.25. 11:19
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mit tehetek én, ha egy ellenfelemről mindent meg akarok tudni?
Érdeklődhetsz róla az ismerőseinél, interneten utánanézhetsz a kapcsolatainak, a cégeinek, olvashatsz róla újsághíreket. Ezt csinálja például egy újságíró is. Ma már néhány tízezer forintért vehetsz poloskát, tollba vagy szemüvegbe épített kamerát, GPS-nyomkövetőt is. Érezheted eközben magad James Bondnak, de ezzel már bűncselekményt követsz el.
És ha magánnyomozót bérelek fel?
Akkor előbb gyűjtsél sok pénzt. A magánnyomozó sem tehet sokkal többet mint te: nem hallgathat le senkit, nem olvashatja el más e-mailjeit, nem szerezheti meg a telefonos híváslistákat és nem kutakodhat senki otthonában. Ő legfeljebb jobban tudja, hol és hogyan keressen nyilvános adatokat, és vannak informátorai, de a tevékenységét a rendőrség felügyeli. Ma bevett dolog, hogy féltékeny férjek a feleségükről, cégek a konkurenseikről, bankok a hitelfelvevőkről, biztosítótársaságok a gyanús ügyfelekről így is gyűjtenek információkat.
A Nemzetbiztonsági Hivatal jelképe a turullal és az árpádsávos címerpajzzsal
A pártok is kémkednek egymás után?
Persze. Ők is tudni akarnak a másik lépéseiről, akárcsak a bokszolók vagy a sakkozók az ellenfelük stratégiájáról és gyenge pontjairól. A pártok például azt csinálják, hogy valakit beküldenek a másik szervezet sajtótájékoztatóra, beépítenek egy embert a kampánystábba, és persze nekik is vannak információik innen-onnan. Még ha ezt kémkedésnek is nevezzük, egy bizonyos határig törvényes.
Megteheti azt egy párt, hogy lehallgatja a másikat?
Nem. Ez törvénytelen. Csak a nyomozóhatóság vagy a titkosszolgálat hallgathat le valakit alapos gyanú esetén, a konkrét cél megjelölésével, az igazságügyi miniszter vagy kijelölt bíró engedélye alapján.
Akkor hogyhogy lehallgatták az MDF-et?
Nem tudunk arról, hogy az MDF-et lehallgatták volna. A két hete nyilvánosságra került telefonbeszélgetést csak Dávid Ibolya, az MDF elnöke ismertette. Az augusztus elején készült felvételen a volt titkosszolgák által alapított UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik vezetője, Tóth János beszél Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával. A magánnyomozással is foglalkozó cég embere azt mondja Csányinak: valakik megkeresték őket, hogy gyűjtsenek terhelő adatokat Dávid Ibolyáról és az MDF-ről. Valaki ugyanis azt szeretné, hogy a pártban ne ő legyen az elnök, hanem Almássy Kornél.
Ki akart adatokat gyűjteni az MDF-ről?
A beszélgetésben az hangzik el, hogy Tombor András, Orbán Viktor volt külpolitikai tanácsadója szeretné ezt, s az MDF-beli hatalomváltást Stumpf István volt kancelláriaminiszter pénzelné. Ezt ők aztán a leghatározottabban cáfolták, Stumpf István be is perli emiatt Dávid Ibolyát.
Miért akartak ők terhelő adatokat szerezni Dávid Ibolyáról?
Inkább úgy fogalmazhatnánk, miért állhatna érdekében a Fidesznek Dávid Ibolya letaszítása a trónról. Dávid az elmúlt években élesen szembenállt a Fidesszel. Ha nem ő lenne az elnök, hanem mondjuk Almássy, akkor biztos barátságosabb lenne az MDF a Fidesszel.
Jó, de akkor mi köze mindehhez az OTP vezérigazgatójának?
Csányi Sándor azt állítja, hogy semmi. Igaz, a telefonbeszélgetésben az UD Zrt. ügyvezetőjének nem kell hosszasan magyaráznia, miért is hívja fel őt. Csányi egyszer még ki is javítja, hogy nem Antalról hanem Almássyról van szó. Tóth azt állítja, azért hívta fel ebben az ügyben az OTP elnökét, mert az UD legfontosabb megrendelője Csányi és cégei voltak,Tombor András pedig abban az időszakban vezető pozícióra aspirált az OTP-nél és a MOL-nál. A cég embere igazából Csányi álláspontját kérdezi arról, hogy "szakmailag belefolyjanak-e ebbe az ügybe". Csányi Sándor erre azt mondja, hogy majd kedden térjenek vissza a dologra.
És kedden visszatértek rá?
Ezt nem tudjuk. Az OTP elnöke később azt közölte, hogy személyes találkozón akarta megtudni, mi ez az egész, de erre aztán nem került sor. Az UD embere meg utólag azt mondta, hogy az OTP elnökét félinformációk és hallomások alapján tájékoztatta.
Aha, tehát ez az UD-s ember neveket mondott, meg egy megbízásról beszélt, de nem is volt szó semmiről. Ők ezzel törvénytelen dolgot követtek el?
A beszélgetés alapján nem. Itt a cég vezetője azt mérlegeli, elfogadja-e a megbízást. Önmagában egyébként még az sem lett volna törvénytelen, ha egy magánnyomozó céget valakik azzal bíznak meg, hogy gyűjtsenek terhelő adatokat egy pártelnökről. Ilyen adatokat ugyanis legális forrásokból is be lehet szerezni, még ha ez nem is feltétlenül szimpatikus dolog.
Ki vette fel egyáltalán ezt a telefonbeszélgetést? Dávid Ibolya ült egy sötét szobában fejhallgatóval a fején, és megnyomta a magnón a Rec gombot?
Nem. Ő azt mondja, postán kapta meg ezt az igencsak jó minőségű felvételt.
Akkor ki rögzítette? A titkosszolgálat?
A Nemzetbiztonsági Hivatal azt állítja, nem tőlük került ki a felvétel, mert - és most jól figyelj - az elmúlt egy évben tőlük semmi nem szivárgott ki. Az viszont kiderült, hogy az NBH már 2008 eleje óta figyelte az UD Zrt.-t. Felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy a cég kormányzati szerverekről is megpróbált adatokat halászni. Ez valóban alapos ok lehet a lehallgatásra, de ez a beszélgetés ennek az akciónak legfeljebb a mellékterméke volt.

Most jön az izgalmasabb része, lapozzon!