Kiss Péter a héten dönt a Miniszterelnöki Hivatal átszabásáról

Olvastam én is ezt a véleményt, de, mint a kérdésben is elhangzott, ez csupán spekuláció. Úgy hiszem, a döntés arról szólt, legalábbis én így szeretném értelmezni, hogy a kormányzati tevékenységben nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az emberek ne egy ágazati, szakmai döntéssorozat végeredményét lássák egy-egy rendeletben, hanem az őket érintő problémák valamiféle megoldását. De legalábbis viszontlássák az életüket befolyásoló dolgokat a kormányzati programban.

Ilyen értelemben erősíteni kell a politikai kormányzás feltételeit. Ezen azonban elsősorban nem politikát kell érteni, hanem azt, hogy a megrendeléstől - vagyis attól, hogy a kormány milyen problémákat akar megoldani - el kell váljon a rá adott szakmai válasz. Ennek a fázisnak a politikától függetlennek kell lennie. Világossá kell tenni, hogy egy adott problémára milyen válaszok lehetnek, és fel kell sorolni, hogy ha ezt és ezt a megoldást választják, akkor annak társadalmi hatása így néz ki, pénzügyileg ennyibe kerül, az egyes emberek életére ilyen hatással van. Ez teljesen független attól, hogy milyen színű kormány van hatalmon. A végén természetesen megint a politikának van szerepe, amikor ezek közül választ. És itt már nagyon nem mindegy, hogy milyen színű ez a politika. A politikus természetesen azon társadalmi hatásokkal rendelkező megoldást fogja választani, amely az ő filozófiájának megfelel.

Azt hiszem, pontosan az a feladata a kancelláriaminiszternek, hogy ezek a szintek precízen elváljanak egymástól. Mindenki azt gondolja, hogy a kancellária feladatköre csupa politika. Persze, a parlamenti szereplésekben meg egyebekben igen. De összességében kifejezetten arról szól, hogy a megoldáskeresés szakaszában távol tudjuk tartani a politikai aspektusokat.

Az alkotmányügyi bizottsági meghallgatásán azt mondta, két-három hétre van szüksége annak felméréséhez, milyen átszervezések, személycserék lesznek a kancellárián.

Három-négy hetet mondtam. Most jár le. Az itteni tapasztalatok alapján már van elgondolásom, milyen pontokon kell módosítani a struktúrát és ebből következően a feladatmegosztást. Ezen a héten szeretnék ebben a kérdésben döntéseket hozni, és az erre vonatkozó szabályokat és személyi következményeket nyilvánosságra hozni. Az EU-csatlakozással foglalkozó tárcanélküli miniszterhez kerül majd át például néhány eddig itt elvégzett feladat, ami természetesen létszámcsökkentést is magával hoz.

Amit már eddig megtettünk. A működésmódot néhány ponton módosítottuk, hogy a MeH egységes szakmai tárcaként is tudjon működni. Növeltük a belső szakmai kontrollt, hogy legyen egyfajta belső zsűriztetési mechanizmus, ami csak akkor engedi ki az itteni javaslatokat a kormány asztalára, ha már kiérlelődtek. A másik dolog. A közigazgatási államtitkári értekezleten, ami a kormányülés előtti utolsó fórum, a szakmai államtitkárok a beérkezett javaslatok közül a kormány számára megoldásokat ajánlanak, egy-egy ügyben megmondják, a variációk közül ezt meg ezt javasolják. Ezen az értekezleten az egyik minisztériumként vesz részt a Miniszterelnöki Hivatal, és a MeH közigazgatási államtitkára vezeti az értekezletet.

Van rálátása arra, hogy napi szinten mit csinál a kilenc államtitkár?

Elég intenzív munkakapcsolat van közöttünk, nyugodtan mondhatom, hogy tudom. De természetesen önálló a felelősségük abban, hogy a legapróbb részletekig ismerjék a saját területüket. Viszont arra teremtettünk egy külön csatornát, hogy azokban a dolgokban, amelyekben nekem kell dönteni, informálva legyek. Sőt, ha a kormány számára kívánnak javaslatot tenni, akkor én vagyok a gazdája az ügynek. Tehát akkor kerül a kormány elé, ha én is úgy ítélem meg, hogy az már vállalható javaslat.

Keller Lászlót többen már egyfajta "alternatív ügyészségként" emlegetik. Jóvá kell Önnek hagynia a közpénzügyi államtitkár akcióit?

Keller László önálló felelősségi körrel rendelkezik. Azokban a kérdésekben, amelyekben kezdeményezéseket tesz a kormány és a parlament felé, természetszerűen csak akkor tud lépni, ha ezeket én felvállalom. De a saját hatáskörében számtalan üggyel találkozik. Nem könnyű feladat, hogy valóban tisztább közélet legyen. Valakiről ugyanis állítania kell valami kedvezőtlent, ezért ez kifejezetten konfliktusos területe a közéletnek. De általánosságban fogalmazva, az a dolga, és a statutumában is az szerepel, hogy egyedi ügyek kapcsán olyan általános érvényű szabálymódosításokat javasoljon, amelyekkel megelőzhetők az olyan konkrét esetek, amelyekkel ő találkozik.

Nem próbáltak még Önre nyomást gyakorolni, hogy állítsa le valamilyen ügyben politikai államtitkárát?

Ilyenre nem akadt példa. Talán azért nem keresnek, mert az utóbbi években világossá vált mindenki számára, hogy engem nem érdemes ilyen esetekben felhívni.

Nem a hétvégi MSZP-kongresszus miatt időzítette a személyi és szervezeti változások bejelentését erre a hétre?

Nincs ilyen megfontolás emögött. Egyébként nem politikusokat érintenek a változások, inkább a rendelkezésre álló erőforrások másfajta kihasználásáról van szó. De tudom ezt magyarul is mondani. Van egy közigazgatási szakmai hálózat, viszonylag sok ember dolgozik itt, jó szakemberek. Azt szeretném, ha a velük szemben támasztott követelmények között az szerepelne első helyen, hogy az adott döntés mit hoz az érintett emberek számára. Szeretném a hatásvizsgálatokat felerősíteni, kiépíteni az önkorrekciós lehetőségekhez szükséges döntéskövetési mechanizmusok rendszerét, és nagyobb transzparenciát szeretnék a pénzügyi, gazdasági és szakmai döntésekben.

Tehát politikai államtitkárok nem fognak távozni?

Akkor lesz ebben mozgás, amikor a kormányzati munka egyéves áttekintése megtörténik. Mint már említettem ez az előzetes bejelentések szerint érinti a Nemzeti Fejlesztési Tervvel foglalkozó hivatalt, illetve közvetett módon a területfejlesztési ügyekkel foglalkozó hivatalt. De véleményem szerint lesznek más ilyen területek is.

A Fidesz-kormány idején számtalan kritikát megfogalmaztak a Miniszterelnöki Hivatal apparátusának méretét illetően. Időközben megváltozott volna a bürokrácia méretéről vallott felfogásuk?

Nem. Sőt, az előbb említett változások kifejezetten arra irányulnak, hogy áramvonalasítsuk a Miniszterelnöki Hivatalt. Ha a jelenlegi huszonegy feladatkörből ez a kettő máshová kerül, akkor körülbelül háromszáz fővel csökken a MeH létszáma. Ekkor hétszáztizennégy helyett négyszáztizennégyen leszünk, ami több mint kétszázzal kevesebb, mint a Fidesz-kormány idején. De még így is igaz lesz, hogy nyolc feladattal többet lát el a Miniszterelnöki Hivatal, mint a Fidesz-kormány idején.

Úgyhogy semmi okunk szégyenkezésre, azzal együtt, hogy én arra törekszem, lehetőség szerint csak azok a feladatkörök maradjanak a Miniszterelnöki Hivatalnál, amelyeket máshol, más kormányzati logikával nem lehet jobban megoldani. Ekkor több energia jutna a kormány testületi működésének előkészítésére, arra, amit az elején úgy fogalmaztam meg, hogy az emberek viszontlássák a kormány döntéseiben a saját akaratukat. Ebben az értelem, úgy gondolom, jó lenne, ha úgymond politikai kormányzás folyna. Nem abban az értelemben kell erre gondolni, hogy pártkatonák pártmegrendeléseket adnak ki. A kormányzásnak éppen az az értelme, hogy azt a programot, amit vállaltunk, érvényre tudjuk juttatni.

Számunkra valahogy mégis furcsának tűnik, hogy a MeH mérete nő, mégis egyre több a külső megrendelés. Miért nem végzik el a feladatokat házon belül?

Ha valóban ez a folyamat lenne, akkor indokolt lenne ezt felvetni. Ugyanakkor a hétszáznyolcvannyolc engedélyezett főhöz viszonyítva hétszáztizennégyen vagyunk. Múltkor kiszámoltam, ha ugyanazokra a feladatokra vetítjük a létszámot, akkor jelenleg kétszázkilencvenhárom emberrel kevesebben látjuk el ugyanazokat a feladatokat, mint a Fidesz-kormány idején. Magyarán, van itt egy komoly megtakarítás is. Szerintem olyan feladatokra nem kell évekre felvenni embereket, amelyeket külső szakemberek egyedi esetben el tudnak végezni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!