A MIÉP megemlékezése Trianonról

'A nemzeti eszme kiteljesedésének ellenségei azt akarják elérni, hogy a magyarság ne ragaszkodjon a földjéhez és idegen bálványoknak engedelmeskedjen' - hangoztatta Csurka István.

Az V. kerületi Szabadság téren, a Hazatérés Református Templomban Alberti Árpád főplébános és ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész igehirdetését követően Csurka István felavatta a történelmi Magyarország vármegyéinek 71 címerét, amelyeket a templom kazettás mennyezetében helyeztek el.

Csurka szerint, amíg a magyarság emlékezik Trianonra, addig van remény, hogy ez az ország újra szép és boldog lesz, újra Szent István országa lesz.

A MIÉP vezetőjének álláspontja szerint Magyarországon 1919-ben, majd 1945 után is múltrombolás és történelemhamisítás folyt, amelynek célja az volt, hogy a múltat félrehazudók megszerezzék az uralmat a magyar nép felett.

Csurka a nemzeti eszme kiteljesedésének ellenségeként a nácizmust, a szovjet bolsevizmust, a Rákosi-Gerő, illetve a Kádár-Aczél korszakot és a liberalizmust jelölte meg.

A MIÉP elnökének véleménye szerint a magyar egy fogyatkozó, gyenge nemzet, ezért nem kell tartania senkinek attól, hogy hadsereget szervez és visszafoglalja jogos tulajdonát. Álláspontja szerint ugyanakkor a magyarság szellemileg nem gyenge és jogosult lehet arra, hogy az igazságtalanságot megtorolja, de legalábbis jóvátegye.

Emlékdombot terveznek

A MIÉP soproni szervezete az Ikva-parti városban emlékdomb építését kezdeményezi, amelynek alapját a Trianon előtti Magyarország 64 vármegyéjét jelképező szikla alkotja - jelentették be a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, hétfőn, a Hűség Zászlónál tartott megemlékezésen, amelyet a MIÉP ifjúsági tagozata rendezett. Nyikos Tivadar, a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke közölte: az emlékdomb helyét később jelölik ki a várossal történő konzultációt követően. Bíznak abban, hogy a nemzeti összefogás jegyében sikerül valóra váltaniuk elképzelésüket.

A politikus annak a reményének adott hangot, hogy a Magyarországtól elszakított megyék is hozzájárulnak egy-egy sziladarab átadásával a nemzeti emlékhely alapozásához. A dombot a politikus szerint a "magyar lelkű emberek" formálják azzal, hogy saját szülőföldjükről egy-egy marék földet elvisznek a leendő emlékhelyre, s így juttatják kifejezésre együvé tartozásukat