Csurka Istvánt az ifjabb Hegedűs Lorántot védelmező írása miatt perelték be, Bognár Lászlót pedig egy tavalyi sajtótájékoztatója miatt, ahol annak kapcsán, hogy a Ferencváros labdarúgó csapata döntően a Fotex Rt. tulajdonába került, az alelnök többek között úgy fogalmazott: "miután a mindenkor a tehetős pesti zsidó polgársághoz kapcsolt MTK-t ... az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birtokolja, a Fradi népe be van csapva". Franka Tibort egy Budakalászon tartott lakossági fórumon elhangzott szavai miatt vonták perbe.
Jogvédelem személyes sérelem után jár
A PKKB a per pénteki, második tárgyalásán kihirdetett ítéletének szóbeli indoklásában hangsúlyozta: a polgári törvénykönyv szerint mindenki konkrétan csak a saját személyéhez fűződő jogok védelmében fordulhat bírósághoz, közösséget ért támadás esetében az eddigi magyar joggyakorlat szerint nem elfogadott, hogy a közösség tagjai a közösség nevében kérjenek jogvédelmet a bíróságtól. A bíróság szóbeli indoklásában hangsúlyozta azt is, hogy miután a keresetet eljárásjogi okból utasította el, érdemben, tartalmilag nem is vizsgálta a kifogásolt nyilatkozatokat, és így az első fokú ítélet a legkevésbé sem jelentheti azt, hogy a bíróság helyeselné azokat.
Alkotmánybíróság elé nem kerül az ügy
A felperesek az eljárásban azt is indítványozták, hogy a PKKB függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz a vonatkozó törvény alkotmányosságának vizsgálata érdekében. A PKKB azonban úgy vélekedett, hogy egy esetleges jogalkotási hiányosság önmagában még nem jelent feltétlenül alkotmányellenességet.
A jogalkotónak van mit pótolnia
Az első fokú, nem jogerős ítélet szerint a hasonló jogviták kezelése elsődlegesen jogalkotási feladatokat vet fel. Jelen perben a PKKB eljárásjogi okból, a felperesek kereshetőségi jogának hiánya miatt utasította a keresetet, ugyanis a bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy a felperesek közvetlenül érintettek a vitatott nyilatkozatok által.