Egyszerűsített választási útmutató a püspöki kartól

A katolikus egyházi vezetők kedden nyilvánosságra hozták a püspöki kar hagyományos választási körlevelét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Veres András püspök által aláírt levél szerint a parlamenti választások előtt az egyházi vezetők azért fordulnak „katolikus testvérekhez”, mert „miközben örök üdvösségünkért fáradozunk, felelősek vagyunk földi hazánk sorsáért is”.

Felolvassák a templomokban

A rövid közlemény két kritériumot jelöl meg: „Felelősséget érzünk hazánk egész népéért és minden magyarért. Ugyanígy felelősek vagyunk, hogy olyan képviselőket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek egyenlő jogait, és biztosítják az egyházi iskolák és szociális intézmények igazságos támogatását. Ilyen szempontok szerint válasszunk, lelkiismeretesen vizsgáljuk meg a választási programokat, és olyan pártra, olyan jelöltre adjuk le szavazatunkat, amely, illetve aki ezeknek az értékeknek a képviseletét vállalja.” A választási részvételre buzdító iratot a katolikus papok március 19-én olvassák fel országszerte a templomokban.

A katolikus, református, evangélikus és zsidó felekezet tavaly közösen kifogásolta, hogy az általuk fenntartott intézmények nem kapják meg azt a támogatást, amely az önkormányzati iskoláknak jár. December 16-án az egyházi iskolák tüntetést is szerveztek az őket ért méltánytalanság miatt.

Az Oktatási Minisztérium akkor élesen bírálta, hogy a gyermekeket politikai célra használják fel. A tárca azt hangsúlyozta, hogy az egyházi intézmények állami támogatása az elmúlt öt évben nagyobb arányban növekedett, mint az önkormányzatiaké, s egy főre vetítve magasabb az egyházi intézményekben tanulók támogatása. (Utóbbi azért van, mert az egyházi iskolákban jellemzően magas a középiskolások aránya, akik a törvény szerint eleve nagyobb fejkvótát kapnak az államtól). A kommunikációs háborúban az OM azt is bevetette, miért nem tüntettek az egyházak korábban, amikor a támogatás jóval alacsonyabb volt a jelenleginél.

Eltolt támogatás

Az egyházak azonban amiatt tiltakoztak, hogy nem kapják meg időben azt a pénzt az államtól, amelyet az önkormányzatok iskoláikra fordítanak. Mind az önkormányzati, mind az egyházi iskola működési költségeinek mintegy kétharmadát az államtól kapja. Míg ezt az önkormányzatok saját bevételeikből (helyi iparűzési adók, szja átengedett része, stb.) egészítik ki, addig az egyháznak ezt az összeget az állam fizeti meg. A vita azon volt, hogy az egyházak számára ezt kiegészítő normatívát általában alulbecsülik, majd a zárszámadás után a következő évben térítik meg a hiányzó részt.

Januárban az evangélikus, a református és a katolikus egyház képviselői tárgyaltak Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős államtitkárral. Februrárban Gyurcsány Ferenc kormányfő fogadta a négy töürténelmi egyház képviselőit. A kormány ezt követően kifizette a szociális, és egyházi intézmények finanszírozásából hiányzó összesen egymilliárd forint kiegészítő normatívát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!