A hivatal a vádlottakat társtettesként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével, továbbá hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja, olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A tájékoztatás szerint a vádirati tényállás lényege, hogy Molnár Csaba - aki a bűncselekmény elkövetésekor az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán a pénzmosás elleni osztály vezetője volt és aktívan részt vett a K&H-ügy nyomozásában - "cselekményeivel sorozatosan megszegte a bűncselekmények elkövetésére utaló bejelentések, feljelentések intézésére vonatkozó büntetőeljárási törvényi rendelkezéseket, amely rendelkezések alkalmazása hivatali hatáskörének részét képezte". A vád szerint az alezredes úgy járt el, hogy az ügyben ne rendeljenek el nyomozást, és ezzel a lehetséges elkövetők - köztük Kulcsár Attila - mentesüljenek a felelősségre vonás lehetősége alól.
Januárban a Fővárosi Bíróság felmentette a vesztegetés, az államtitoksértés és a hivatali visszaélés vádja alól Molnár Csabát és két vádlott-társát, pedig az ügyész felfüggesztett börtönt, pénzbüntetést és lefokozást kért a rendőr alezredesre. Az első fokú ítélet után az Indexnek arra a kérdésére, hogy hibázott-e az ügyészség, így válaszolt: "Az biztos, hogy furcsa körülményekkel szembesültünk: egy nyomozás során is lehet hibákat elkövetni, de az valóban szokatlan, ha ennyi hibát talál a bíróság. Ráadásul ezeket döntő részben mi korábban, a nyomozás során tett indítványainkban már jeleztük az ügyészségnek."