Lemondásra szólítják fel Medgyessyt az átvilágító bírák

A Magyar Hírlap értesülése szerint az egyes fontos személyek átvilágítását végző testület ismét felszólította Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy mondjon le tisztségéről, s az erről szóló jogerős határozatát szerdán a kancelláriára is elküldte.

'Szakelosztós információk'

A testület soros elnöke a napilapnak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést, ugyanakkor az átvilágító testülethez közel álló más forrás megerősítette a Medgyessy Péterre vonatkozó jogerős határozat közlésének "időszerűségét." Medgyessy Pétert első ízben 1997. június 24-én azon a címen szólította fel lemondásra az átvilágító testület, mert 1987 és 1990 között miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be, s titkos, úgynevezett "szakelosztós" információs jelentéseket kapott. Az átvilágító bizottság vélhetően most is a korábbi tényállásra alapozta határozatát.

Nem érkezett meg

A miniszterelnökhöz nem érkezett meg az átvilágító bírák határozata, amelyet, úgy látszik, illetékes helyről kiszivárogtattak - közölte az MTI érdeklődésére Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Leszögezte: a kormányfő - amennyiben ismét megkapja - tudomásul veszi a határozatot, amelyet már 1997-ben pénzügyminiszterként is átvett, és aminek ismeretében a magyar választók miniszterelnöknek választották.

Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései alapján a képviselőket és a kormánytagot soron kívül ellenőrzik, ami a "visszatérő páciensekre" is érvényes. Ha az érintett nem tesz eleget a felszólításnak, a jogerős határozatot nyilvánosságra hozzák.

'A múltjuk ismeretében választották meg őket'

Az új Országgyűlésbe egyébként a miniszterelnökön kívül több olyan képviselő is bekerült, akiket a bírák egyszer már lemondásra szólítottak fel, köztük Csehák Judit, jelenlegi egészségügyi minisztert, Gál Zoltánt és Horn Gyulát is. Medgyessy és Csehák a rendszerváltozás előtt miniszterelnök-helyettesi posztot töltött be. Korábban mindketten úgy reagáltak a felszólításra, hogy munkájukhoz nem használták fel ezeket a belügyi jelentéseket. Gál pedig 1987-től belügyi államtitkár, majd megbízott belügyminiszter volt. Hornt azért szólították fel lemondásra, mert tagja volt a karhatalmi alakulatnak, később pedig kormánytagként kapott bizalmas belügyi iratokat.