Szekeres Imre, a hídverő?

2006.01.26. 16:29
MSZP-s pártelnökök egész sora, Nyers Rezső, Horn Gyula, Kovács László tárgyalt Seregély Istvánnal, a tavaly leköszönt püspöki kari elnökkel, aki azonban eddig nem beszélt a párt új vezetőjével, Hiller Istvánnal. Az MSZP és a katolikus egyház közötti kommunikáció hosszabb ideje lényegében szünetel. A választási kampány kezdetén Szekeres Imre vállalta magára, hogy kezdeményez, és tárgyalni megy az egri érsekhez.

Egyházi körökben meglepetéssel fogadták, hogy a hivatalos választási kampány első napjaiban Szekeres Imre tett látogatást az egri érseknél. Az MSZP elnökhelyettese magánjellegűnek nevezett hétfői tárgyalása volt hosszú idő óta az első próbálkozás, hogy a szocialista vezetés felvegye a kapcsolatot a katolikus püspöki karral. Szekeres és Seregély István egri érsek találkozóján ugyan nem hozták szóba a közelgő országgyűlési választásokat, Jászapáti, Szekeres választókörzete azonban az érsek egyházmegyéjéhez tartozik. Az egri érseki palotában lefolytatott beszélgetésen a kiadott közlemény szerint a szent széki megállapodás, az egyházi ingatlanokért járó kárpótlás volt a fő téma. Szerkeres 2002-ben a második fordulóban 10 szátalékkal maradt alul fideszes ellenfelével szemben, jóllehet az MSZP-s politikus az első fordulóban még jelentős előnnyel vezetett.

Ritka vendégség

A püspöki kar tavaly leköszönt elnöke hivatali ideje alatt tárgyalt az MSZP valamennyi elnökével. Seregély annak idején az egyház ügyeiről egyeztetett Nyers Rezsővel, Horn Gyulával, Kovács Lászlóval is, a sorból egyedül a jelenlegi pártelnök hiányzik. A 2004 októberében kinevezett Hiller István sem a még közel egy éven át a püspöki kar élén álló Seregély Istvánnál, sem utódjánál Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknél nem kezdeményezett megbeszélést. Az elmúlt években csupán Szili Katalin házelnök igyekezett kapcsolatba lépni vezető katolikus személyiségekkel, és miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc kért lehetőséget egy a sajtó számára nem nyilvános megbeszélésre Erdő Péternél.

Nem radikálisok

A választás közeledtével az MSZP-ben is feltűnt, hogy a pártnak gyakorlatilag nincs élő kapcsolata a püspöki karral annak ellenére, hogy a legnagyobb hazai felekezetnek több vitája is támadt a kormányzattal, és hogy a koalícióban többször felmerültek az állam és az egyház kapcsolatát szabályozó vatikáni megállapodás felülvizsgálatára vonatkozó indítványok. Az Index forrásai szerint a nagyobbik kormánypártban a konfrontatív SZDSZ-szel szemben kiegyensúlyozott viszonyra törekednének a katolikusokkal, ennek bizonyításához azonban a pártnak meg kell nyernie a választást. Mint emlékezetes, az egyház az utóbbi időben tüntetéseket is szervezett az oktatási költségvetési támogatások csökkenése miatt.

Egyéni és közösségi választás

A szocialisták között az egyház választásokkal kapcsolatos politikai szerepvállalása is bizonytalanságot okoz. Mint emlékezetes, a korábban sem felhőtlen viszonyt a 2002-es választások eseményei hosszú időre tovább mérgesítették, amikor kiderült, hogy számos templomban az akkori kormánypárt támogatására szólították fel a híveket, ifjú szocialista aktivisták pedig "imakommandókat" küldtek a prédikációk pártatlanságának ellenőrzésére. Az év első napjaiban kiadott katolikus körlevél konkrét pártorientációt nem ad ugyan, de azt állítja, hogy "nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket". Az ima évet hirdető szöveg ráadásul az ország helyzetéről minden tekintetben sötét képet fest, amelyből "ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért" imádkozva lehet kiutat találni.