Növelné a kormány mozgásterét az MSZP

"Ha a Magyar Köztársaság, a kollektív védelem érdekében, az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke szerinti intézkedések megtételét vállalta, a kormány - az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett - saját hatáskörében engedélyezheti külföldi fegyveres erők Magyarország területén - ide értve az ország légterét és vízi útjait is - történő átvonulását, magyarországi állomásozását, a katonai alkalmazásra való felkészülését, magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazását" - mondaná ki az alkotmány, ha az Országgyűlés áldását adná az MSZP javaslatára.

A törvényjavaslat értelmében a kormánynak haladéktalanul tájékoztatnia kell az engedély megadásáról az Országgyűlést. Abban az esetben, ha az Országgyűlés a döntés meghozatalakor nem ülésezik, a kormánynak kezdeményeznie kell a parlament összehívását. Az ország biztonságához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez fűződő érdek indokolja, hogy Magyarország a kollektív védelemhez szükséges intézkedéseket kellő időben meghozza - indolták a szocialisták előterjesztésüket.

Az MSZP garanciákat szeretne

Juhász Ferenc szocialista alelnök szerint a kormány az elmúlt két és fél évben nem volt képes olyan alkotmánymódosítási javaslat elkészítésére, amely biztosítékot jelent Magyarország számára háború esetén és garantálja: a NATO megvédi hazánkat, illetve lehetőséget biztosít a részvételre a közös védelemben. Energiáikat nyilván lekötötte az a szándék, hogy a Gallup és a Happy End Kft. közpénzekből győzze meg a közvéleményt arról: az Orbán-kormány már holnap leváltja az Orbán-kormányt és népszerűsége 120 százalékon áll - fogalmazott.

Fidesz: A józan ész diadala

A Fidesz parlamenti frakciója a józan ész diadalaként értékeli a szocialisták alkotmánymódosítási javaslatát - közölte Vidoven Árpád, a parlament honvédelmi bizottságának tagja. A fideszes politikus reméli, hogy ennek nyomán az MSZP-nek a kérdéssel kapcsolatban olykor egymásnak is ellentmondó nyilatkozatai végére pont kerül.

Egyszer már megpróbálták A törvényjavaslatról hatpárti egyeztetés folyt, majd 1998. december 1-jén a Fidesz, az FKGP, az MDF, az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetője ünnepélyes körülmények között aláírta az előterjesztést. A MIÉP - mivel a magyar NATO-tagságot sem támogatta - nem adta áldását a javaslatra. Az aláírók vállalták, hogy - a széles körű megegyezésre való tekintettel - nem nyújtanak be módosító indítványokat a javaslathoz. Ugyanezen a napon az Országgyűlés kormánypárti többsége nem szavazta meg az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottságok személyi összetételét, emiatt a két frakció vezetője közölte: mégsem támogatják a javaslatot. Az MSZP és az SZDSZ képviselői leszögezték: nincs meg a szükséges bizalom ahhoz, hogy a kormány újabb jogosítványokat kapjon.

Szabó János honvédelmi miniszter az alkotmánymódosítással kapcsolatban azt mondta, hogy ha az teljes körű felhatalmazást ad a kormánynak, akkor van benne ráció, de a részleges felhatalmazás nem jelentene teljes megoldást.

A kisgazda frakció még nem alakította ki álláspontját az alkotmánymódosításról, ugyanakkor Szentgyörgyvölgyi Péter a képviselőcsoport vezetője nemrégiben felvetette: az alkotmány ezen rendelkezése nem biztos, hogy praktikus, mert adódhat olyan helyzet, amikor nem lehet összehívni az Országgyűlést. Béres Béla. a kisgazdapárt alelnöke ugyanakkor kijelentette: nem támogatják a javaslatot.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője szerint a parlament jelenlegi menetrendje minimális lehetőséget biztosít arra, hogy foglalkozzon a szocialisták által javasolt alkotmánymódosítással.

MIÉP: A kellemetlen kérdésekről terelik el a figyelmet

A MIÉP álláspontja szerint a szocialisták alkotmánymódosítási javaslatukkal el akarják terelni a figyelmet más, számukra kellemetlen kérdésekről - közölte Csurka István pártelnök. Csurka István tájékoztatása szerint a MIÉP képviselői nem fognak "akadékoskodni" és megszavazzák az alkotmánymódosítást, ha az a parlament elé kerül.

A szocialista képviselők ugyanakkor leszögezik, hogy a magyar fegyveres erők alkalmazását - még az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkének hatálya idején is - csak az Országgyűlés rendelheti el.

Az Országgyűlés eddig minden olyan esetben, amikor a kormány kérte, megszavazta a magyar légtér átengedését. Ennek megfelelően a magyar légteret igénybe vehették a jugoszláviai bombázások idején a NATO repülőgépei, és hasonló felhatalmazást kaptak a Tartós Szabadság hadműveletben részt vállaló államok repülői is.