Lufihámozás a nemzetbiztonsági bizottságban

"Nincsenek, nem voltak és nem is lesznek titkos CIA-börtönök Magyarországon" - jelentette ki Tóth András államtitkár a nemzetbiztonsági bizottság a CIA kelet-európai országokban működtetett titkos börtöneiről szóló sajtóértesülések magyar vonatkozásait tárgyaló ülésén. A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő Tóth szerint semmilyen információ nem utal arra, hogy ilyen létesítmények működnének, vagy működtek volna Magyarországon, erről többek között a CIA budapesti összekötője sem tud.

Két leszállás Magyarországon

Az első pillanattól komikus körülmények között zajló ülésen érdemi információként elhangzott még, hogy az Il Manifesto szélsőbaloldali olasz lapban tényállításként az ENSZ afganisztáni raportőrének tulajdonított kijelentés Magyarország érintettségéről nem igaz, erről bővebben keretes anyagunkban olvashat. A Magyarországon felbukkant CIA géppel kapcsolatban Tóth elmondta, hogy az Egyesült Államokban egyöntetűen a CIA fedőcégének tartott Devon Holdings tulajdonában álló, N168D lajstromjelű gép kétszer járt Magyarországon, egyszer 2005. október 3-án szállt le fedélzetén amerikai személyzettel, majd egy éjszakai várakozás után október 4-én indult tovább "közép-keleti" célországa (feltehetően Afganisztán) felé.

A másik, eddig nem ismert leszállás 2004. augusztus 31-én volt, a gép szintén csak amerikai személyzetet szállított, egy éjszaka várakozás után szeptember 1-én indult tovább Németországba. Tóth elmondása szerint a gép őrzését a magyar hatóságok biztosították, a gépeket átvizsgálták, így kizárható minden olyan feltételezés, hogy a gépen al-kaidás foglyokat szállítottak volna.

Taszár kizárva

Kövér László, a bizottság fideszes elnöke ezen a ponton finoman azt pedzegette, hogy volt már példa arra, hogy az amerikaiak nem rendeltetésszerűen használták a magyar légteret. Tóthnak a bizottság ülésén nem állt módjában reagálni erre - nem kapott szót -, de később újságíróknak elmondta, hogy Kövér arra gondolhatott, amikor amerikai harci helikopterek engedély nélkül repültek át az országon, ami miatt Magyarország akkor hivatalosan tiltakozott is, az amerikaiak pedig bocsánatot kértek.

Tóth - amikor éppen szót kapott - azt is tagdta, hogy Taszáron titkos börtön működhetne. Mint mondta, az amerikaiak által használt táborba belépőket a magyar hatóságok ellenőrzik, ahogy a táborban 2003 elején kiképzett iraki ellenzékiek is átestek a magyar nemzetbiztonsági ellenőrzéseken.

Lufihámozás

A bizottsági meghallgatás már az első pillanattól komikus felhangot kapott, hiszen a kormánypárti képviselők a vádak tisztázásának közérdekűségére hivatkozva nyílt ülés elrendelését javasolták, amit szavazattöbbségükkel el is értek. Tóth államtitkár beszámolója után Demeter Ervin a napirendhez nem tartozó, egyben államtitkokat is érintő kérdéseket vetett fel - a volt titokminiszter, akit Kövér bizottsági elnök következetesen miniszterúrazott, arra volt kíváncsi, hogy milyen kétoldalú együttműködésben, milyen konkrét közös akciókban vesznek részt a magyar titkosszolgálatok a CIA-vel.

A szocialista Dávid Gyula felvetésére, hogy ez nem tartozik a napirendhez, az indiszponáltnak tűnő Kövér - aki 10 óra 24-kor a korai időponttal indokolta zavarát - annyival reagált, hogy "az irreleváns, hogy ön mit ellenez, az államtitkár úr majd a szokás szerint kivágja magát a válasz alól". Tóth András ezzel szemben közölte, ami nyilvánosan közölhető volt, azaz hogy Magyarország és az Egyesült Államok együttműködik a terrorizmus elleni harcban és az együttműködés során mind a magyar, mind a nemzetközi jogi normákat "rigorózusan" betartják.

Nem figyelik a CIA fedőcégét

Kövér bizottsági elnök egyébként a nyílt ülés legitimitását is megkérdőjelezte, mondván akkor Tóth államtitkár inkább tartson sajtótájékoztatót. Később színjátéknak, lufihámozásnak minősítette az ülést. "Az én hibám, nem fogalmaztam meg precízen a napirendet" - ismerte el, majd még azelőtt berekesztette az ülést, hogy Tóth felelhetett volna Demeter a Magyar Nemzet szerkesztőségének titkosszolgálati megfigyelését sugalmazó kérdésére. A volt titokminiszter utolsó kérdésében ugyanis az iránt érdeklődött, hogy Tóth még a megjelenés előtt értesült-e az Il Manifestóban megjelent állítások a Magyar Nemzetben megjelent átvételéről. Újságíróknak nyilatkozva Tóth később elmondta, hogy a Magyar Nemzet cikkéről annak rendje és módja szerint, egy az újságosnál megvásárolt lapszám elolvasása során értesült, egyben tagadta az újság megfigyelésére vonatkozó felvetést is.

A bizottsági ülés után Tóth elmondta, hogy elvárná a bizottság tagjaitól, hogy a vélt törvénytelenségre vonatkozó kérdéseikben sugalmazás helyett bizonyítékokkal álljanak elő, hiszen "nem létező dolgokat lehetetlen cáfolni". Mint mondta, a CIA-börtönökkel kapcsolatos állítások mind hamisnak bizonyultak, így "nincs is mit vizsgálni". Újságíróknak nyilatkozva a Devon Holdings repülőinek megfigyelését is elvetette, mondván amíg nincs semmi arra utaló értesülés, hogy törvénysértés történt, nem áll módjában vizsgálatot elrendelnie.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!