Az őszödi beszéd és a cigányellenesség német szemmel

A Robert Bosch Alapítvány és a Bálint György Akadémia 2006-ban indított közös programja, egy év kihagyás után idén újra német ajkú újságírókat invitált Magyarországra. A két évvel ezelőtti túra ugyan a vártnál izgalmasabbra sikeredett (utcai zavargások, tüntetéssorozat), de az újságírók idén sem unatkoztak: láttak felszámolásra váró roma telepet, kerekeztek a Critical Mass-on, együtt lépkedtek a Tarka Magyarral, és megnézték, mi épül Pécsett, vagy mi nem.

A Németországból, Ausztriából és Olaszországból érkezett újságírók mintát vettek a magyar politikából éppúgy, mint a kultúrából és a gasztronómiából. A szervezők célja, hogy változtassanak egy kicsit a külföldi média érdektelenségén: Magyarország ugyanis alig jelenik meg a német sajtóban, például mindenki azt hiszi, hogy tovább ballagunk a gazdasági növekedés pályáján, és állandó a politikai konszenzus.

A hazatérő újságírók cikket írnak kedvenc magyar témájukról. Többségük a magyar filmgyártást zenésíti meg, mások a roma helyzetről értekeznek. Nem véletlenül: az előbbi majdnem mindenkinek bejött, míg a szegregációt, a kirekesztést komoly negatívumként emlegették. (Többek között erről beszélgettek Mohácsi Viktória szabad demokrata EP-politikussal.)

Hogy szembesüljenek a rideg valósággal, ellátogattak a „nyóckerbe” és egy Baranya megyei romatelepre, persze idegenvezetéssel. A téma magától értetődően a diszkrimináció, a fajgyűlölet, és az egyre növekvő nacionalizmus volt. Az egyik újságíró arról panaszkodott, hogy magyar lakótársa csúnyán szidta a romákat, akikkel személy szerint persze semmi baja nem volt, de azért nem szerette volna, ha a szomszédjában lakna egy cigány család.

Persze nemcsak a nemzetiségi-, hanem a nagypolitikából is kaptak ízelítőt a külföldi zsurnaliszták. Találkoztak többek között Veress Józseffel, az MSZP Békés megyei elnökével. Neki is szegezték a kérdést, mivel magyarázza, hogy Gyurcsány Ferenc még mindig hatalmon van – két évvel az őszödi beszéd után. Megrökönyödésükre Veress nem is értette a kérdést, mondván: miért kellett volna eltávolítani a hatalomból, hisz a miniszterelnök csak őszinte volt.

Azért lazult is a tíz újságíró Magyarországon: Esterházyt olvastak, Mundruczó Kornél Delta című filmjétől odáig voltak, akárcsak Etyektől („Hollywood idejött Magyarországra”), ízlettek nekik a szekszárdi borok, pörköltet és lecsót ettek. A két hungarikum az osztrákoknak nem okozott óriási meglepetést, hisz a két ország konyhája nagyjából hasonló – szerintük. El is indult egy kisebb nemzetek közötti vita arról, hogy ki lopta kitől a recepteket. És kiderült, hogy az osztrákokban is van nacionalizmus, és nem csak a konyhában. Igaz, az ausztriai újságírók szerint hazájukban nem segíti térnyerését a média, míg Magyarországon igen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!