Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Most akkor mi is lesz a kérdőívekkel?

2011.10.03. 13:11 Módosítva: 2011-10-03 13:58:59

No, kezdjük egy gyors önkritikával. Kettővel.

Egyfelől az online kitöltések ügyében csúnyán elszámoltam magam. A fél nap alatti több mint 21 ezres online kitöltést nem a tízmilliós népességgel kellett volna összevetnem, hanem a 4,4 millió háztartással. És akkor az jön ki, hogy bő fél nap alatt – szombat kora délutáni adat volt a 21 ezres – a kérdőívek 0,47 százalékát töltötték ki interneten. Erre október 16-ig van lehetőség, ha félnaponta folytatódik ez a 0,47 százalékos kitöltési hajlandóság, akkor 15,3 százalék lesz jövő vasárnapig.

Másfelől: az előző poszt egy mondatában sikerült keszekuszábban fogalmaznom, mint Szijjártó Péternek az egytöbbkulcsos szja-ról. Úgyhogy akkor némi közszolgálat.

Tehát: ha valaki a papír alapú önkitöltést választja, az általa elkészített kérdőívet a számlálóbiztos – a negyvenezrek egyike vagyok én – önhatalmúlag egyetlen pontban sem módosítja, nem írja át, nem javít bele, nem tesz hozzá, nem vesz el belőle.

De.

Az így kitöltött kérdőíveknél, én, ha csak tehetem – persze van, amikor nem, mert például a gondnoknak, házmesternek adják oda, hogy adja ide –, arra kérem a kitöltőket, hogy nézzük át együtt a válaszokat. És bizony ez nem is árt.

Egy példa.

Családi állapot – nőtlen/hajadon. Kicsivel lejjebb: van élettársa? Nincs. Még egy kicsit lejjebb (pontosabban a következő oldalon): státusza a háztartásban? Élettárs.

No, ilyenkor aztán meg kell kérdezni, hogy ezt biztos így gondolták-e. Ha tényleg egészen biztosan igen, mint Fellegi Tamás a telekomadó jogosságát, akkor persze nem erősködünk, rendben, egyik oldalon nincs élettárs, másikon van. De az eddigi tapasztalatom az, hogy ilyenkor azért végiggondolnak, rádöbbennek, megértenek.

No, és ha egy kérdőíven sok ilyen, hangsúlyozom még egyszer, nem általunk önhatalmúlag tett, és még csak nem is kierőszakolt, belemagyarázott, belesulykolt javítás van, akkor este azt a kérdőívet célszerűbb átvezetnünk egy üresre. Vagy akkor, ha például zsírpecsétes lett, beszakadt, összegyűrődött, piros filccel (!) töltötték ki – szerencsére nem mind velem esett meg, kollégák leveleiből gyűjtöttem.

De ami nagyon fontos: az adatokon nem változtatunk. És nem ülünk le otthon a vacsoraasztalnál, hogy átbeszéljük a családdal kérdőívről kérdőívre, hogy az egyébként általunk nem ismert, eddig talán sosem látott emberekről mit tudtunk meg az adatai alapján (egyébként semmit). Részben a titoktartási kötelem miatt, részben meg azért, mert vannak fontosabb megbeszélnivalóink is.

Aki ennek ellenére nem bízik bennünk, és ennek ellenére önállóan tölt ki, annak is van egy tanácsom: ragassza le a borítékot. Persze igen, tudom, a borítékot felbonthatnám, átírhatnék mindent, mint egyszeri nemzetgazdasági miniszter a közgazdaságtan alapjait. De higgyék el, ezt alapvetően tök nagy baromságnak tartanám, arról nem is beszélve, hogy erre se időm, se kedvem nincs.

Mindenesetre az abszolút bizalmatlanságra is van egy abszolút jó gyógyír: tessenek online bevallani. Ha otthon sincs, a munkahelyen sincs net – vagy nincs is munkahely, vagy féltik az IP-címüket a ki-tudja-milyen-titokzatos-adatgyűjtőtől –, akkor például a könyvtárakban is van, lesz lehetőség az online önnépszámlálásra.

És még egy gondolat a bizalomról, ami továbbra sem erősebb, mint egy MSZP-s jelölt esélyei Püspökladányban.

"Engem ötvenezerrel büntethetnek, ha nem válaszolok. De hogyan tudom bizonyítani, hogy válaszoltam, ha elviszi a kérdőívet?" – szegezték egy kollégának a kérdést, és ő megkérdezte, én mit mondanék erre. Én jártam hasonlóan, mondtam, hogy akár átvételi elismervényt is adhatok, de van ennél egy jobb érvem: ha nem adom le a kérdőívet, nem kapok pénzt. Meggyőztem.

Szerencsére sok kellemes élményünk is van. Bár engem pogácsával még nem kínáltak, mint Szanyi Tibit a választási kampányban, sörrel és, mint már írtam, pálinkával már igen. Van olyan kolléga, akinek házi baracklekvárt próbáltak ajándékozni, másnak paradicsomot vagy éppen hullott almát "úgyis csak kidobnám". Aztán, mint szintén írtam, ketten már megismertek, úgy értem, tudták, hogy én vagyok a "népszámos blogos hülye csávó". Egyikük már online ki is töltött (egyébként az én online adataim jobbak az országos átlagnál, azt hiszem legalábbis, ma reggelig a kicsivel több, mint száz lakásból négyen már elkészítették a bevallásukat).

Hoppá, még egy közszolgálat, most, míg ezt írtam, jött egy levél, nem az első ilyen: "mi a teendő akkor, ha valaki nem kapott népszámlálási ívet"? (illetve volt olyan is, aki azt tette szóvá, hogy négyen laknak, és csak egy személyi kérdőív volt a borítékban; neki a számlálóbiztostól kell plusz kérdőíveket kérnie).

Nos, első körben beszéljen a szomszédjával, a házmesterrel, a gondnokkal, kérdezze meg, hogy ők kaptak-e, és ha igen, akkor kérje el a számlálóbiztos nevét, telefonszámát, amit a borítékon feltüntetett. Ha ők sem, akkor az önkormányzatnál fognak tudni segíteni, a lakcím alapján tudják majd megmondani, ki a számlálóbiztos (ideális esetben a számlálóbiztosok önkormányzati felülvizsgálója nyakon is csípi a figyelmetlen kollégát, és sürgősségileg megérkezik a csomag). Az is lehet, hogy valaki olyan címen lakik, ami áprilisban még nem létezett, akkor nincs előrenyomott boríték. Ilyenkor az illetékes kolléga gyárt majd, viszont ebben az esetben nem lehet online kitölteni.

De amilyen híreket a hazai építőiparról és az új lakások számáról hallani, tömegeket ez nem fog érinteni.