Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

És miért higgyem el, hogy maga az igazi?

2011.10.06. 08:27

Tudják, mi történt 196...-ben egy budapesti szakközépiskolában, amikor április elsején tanítási nap volt? Egy, a tanterem ajtaját mindig lendületesen feltépő, a terembe mindig rohanva érkező, a naplót már az ajtóból asztalra dobó tanárt egy több mint harmincfős lányosztály úgy fogadott, hogy egy nagy kétajtós szekrényt állított az ajtóba. Amikor megérkezett a tanár, a szokásos dinamikus mozgásával, egy kisebb és egy nagyobb dübbenést hallottak – ahogy berepült a napló, majd utána berohant a tanár a szekrénybe –, amit egy hatalmas ordítás követett: "ti hülye kurvák, engedjetek ki!". És állítólag a következő tanévben már nem tartottak rendes tanítási napot április elsején.

És tudják, hány havi közös költséggel tartozik XY a n-edik szintről?

És tudják, mit művelt a hetvenes években a ... úti társasház gondnoka, amikor esténként már "kocsisrészeg" volt?

És tudják, hogy X az n-edikről – egy másik épület másik n-edikjéről – ügynök volt, és besúgó, és mindenkiről jelentéseket írogatott?

És tudják, mi történt, amikor nyolcvanvalahányban az a kamionos váratlanul megjött X-néhez, aki, khm, épp nem volt egyedül?

Én már tudom.

És még ezenkívül néhány tucatnyi érdekes hírt, meghökkent történetet, elképesztő életrajzot. Pályakezdő írók, akik regényeiből morózus szerkesztők azt a bizonyos életszagot hiányolják, bátran menjenek el számlálóbiztosnak, csak legyenek kellően türelmesek.

A számlálóbiztossal találkozó embereknek három nagy csoportja van – állapítottam meg statisztikailag továbbra sem megalapozottan, módszertanilag továbbra sem alátámasztottan, de egy nagyjából százlakásos minta több mint kétharmadának megismerése után.

Az egyik csoport, főként az idősek köréből, a csevegőké. Egyedülállók, főleg asszonyok alkotják. Tőlük tudtam meg, amiket fenn felsoroltam, és még sok mást is a piros metró építésétől a könyvkiadói munka szépségén át üvegfújásig. Egy részük úgy fogad, hogy "jaj, nincs nekem időm ilyesmire" – velük jobban kell vigyázni, mint fáradt embernek, ha csak úgy letelepedne egy kövön. A végén ugyanis ők lesznek a legráérősebbek, a legtöbbet mesélők.

A másik csoport, főként a középkorúaké, ők a bizalmatlanok. Miért jövök, mit akarok, és akkor ezért fizetni kell-e, én tényleg én vagyok-e – filozófusoknak ezért az egy kérdésért érdemes lenne népszámlálniuk –, nem vagyok-e álszámlálóbiztos – nem tudom, ha az lennék, bevallanám-e –, meg kell-e mondani, melyik pártra szavaznának, mit kezdünk az adatokkal, hogy bírságolják meg őket, ha nem válaszolnak, kiderül-e, ha hazudnak.

A harmadik csoport főleg a fiataloké, ők a fásultak, mint egy Újpest-szurkoló idén ősszel. Nincs értelme az egészen, rosszak a kérdések, úgyse derül ki semmi, úgysem fogjuk megtalálni az emberek felét sem, miért lenne fontos, hogy hány négyzetméteres a lakás vagy hogy éppen hány és milyen iskolákba jártak. "Ettől még nem lesz munkám, de legalább most nektek van egy hónapra".

Ó, bocsánat, és van még egy csoport: a segítőkészeké. Ők azok, akik önállóan töltik ki a kérdőíveket – jobb esetben interneten, de csak azután, hogy előtte már kétszer-háromszor el kellett menni hozzájuk, mert a.) nem találják a borítékot, b.) elszakadt a kérdőív, c.) ráömlött valami a kérdőívre, d.) még kellenek személyi kérdőívek, e.) ezek kombinációja –, és aztán az egészet át kell velük beszélni, mert a szabadon kitölthető sorokba szinte semmit nem írnak jól.

És akkor most egy kis közszolgálat a végére, segítség az önkitöltőknek.

A személyi kérdőíven a korábbi és más lakcímekre vonatkozó kérdéseknél nem kell utcanév, csak városnév, és ha Budapest, akkor a kerület sorszáma is, arab számmal, szóval a tizenegy az 11 és nem XI. Ha külföld, akkor város sem kell, csak az országnév.

A lakáskérdőíven a 2-es kérdésnél akkor is a lakást kell bejelölni, ha az ingatlan eredetileg lakásnak épült, de most nem annak használják (és majd az 5-ösben kell bejelölni, a 3-as pont választásával, hogy nem lakásként használják).

A személyi kérdőíven a 10-es pontnál a bejegyzett élettársi viszonyt csak homoszexuális párok választhatják; attól, hogy egy férfi-nő pár bejelentette a családjának, hogy akár vagyonmegosztási szerződést is kötött, vagy mittudomén, az élettársi viszony miatt, szóval attól ők még nem bejegyzett élettársak.

A személyi kérdőíven a 15-ös kérdésnél minden élve született gyereket be kell írni, azt is, aki netalán már elhunyt.

A 18. kérdésnél minden iskolát ki kell választani, ahol tanultunk, és nem ikszelgetni kell, hanem beírni, hány évfolyamot. Mindegy, ha nem fejeztük be, csak abbahagytuk.

Bizonyos válaszok választása esetén van egy sötétzöld keret előtt egy nyíl, és a keretben egy szám, hogy hányas kérdésnél kell folytatni. Ott kell.

És tessenek továbbra is kérdezni, és tessenek, kedves számlálóbiztos kollégák, továbbra is megírni az élményeiket. Aztán majd jól megírom őket, de természetesen úgy, hogy senkit ne lehessen beazonosítani.