Alacsony részvétel a népszavazáson

"Egyetért-e azzal, hogy Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? - erre a kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolni a szombati népszavazáson a mintegy 8 millió választónak. A kampánycsend pénteken hajnali nulla órától szombaton 21 óráig tart, ebben az időszakban a jogszabályok szerint nem szabad a választópolgárokat szabad akaratukban, véleményükben befolyásolni.

19.30-ig 42 százalék

A választás.hu adatai szerint este fél nyolcig a választásra jogosultak 42,05 százaléka ment el szavazni az uniós csatlakozásról szóló népszavazáson. Az Országos Választási Iroda a 21 órás urnazárást megelőzően utoljára közzétett adatai szerint este fél 8-ig a 8 millió 13 ezer választásra jogosult polgár közül 3 millió 378 ezren adták le szavazatukat az ország csaknem 11 ezer szavazókörében. A legtöbben a fővárosban voksoltak, a részvételi adat itt 52,1 százalék. Eszerint az 1 millió 396 ezer budapesti választó közül eddig 729 ezren mentek el szavazni. A legkevesebben továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vettek részt az ügydöntő voksoláson, ott a részvételi adat 32,76 százalék.

Bárándy: Normális az alacsonyabb részvétel

Az elmúlt évi országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon már este 7 órakor bezártak a szavazókörök, így nem áll rendelkezésre összehasonlító adat, mindössze a végső részvételi eredmények. Eszerint a parlamenti választások első fordulóján a választók 70,53 százaléka, míg a helyhatósági voksoláson 51,1 százaléka vett részt. Magyarországon népszavazásra viszonylag ritkán - így az elmúlt évszázadban mindössze négy alkalommal - került sor. A négyigenes népszavazáson '89-ben a választásra jogosultak 58 százaléka, a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló népszavazáson 14 százalék - érvénytelen volt -, az 1997-es NATO-népszavazáson pedig 49 százalék vett részt.

Részvételi adatok megyénként 19.30-ig Budapest - 52,10 százalék Győr-Moson-Sopron megye - 46,38 százalék Vas megye - 46,37 százalék Baranya megye - 45,19 százalék Veszprém megye - 44,67 százalék Komárom-Esztergom megye - 43,86 százalék Pest megye - 42,43 százalék Heves megye - 41,71 százalék Fejér megye - 41,64 százalék Tolna megye - 39,88 százalék Zala megye - 39,79 százalék Nógrád megye - 39,52 százalék Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 39,16 százalék Somogy megye - 39,15 százalék Békés megye - 38,10 százalék Csongrád megye - 38,06 százalék Jász-Nagykun-Szolnok - 37,32 százalék Bács-Kiskun megye - 34,73 százalék Hajdú-Bihar megye - 33,72 százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - 32,76 százalék

Tekintse meg galériánkat

Bárándy Péter szerint a népszavazás szombati időpontja miatt normális, hogy a részvételi arány délelőtt alacsonyabb volt a tavalyi választásokon tapasztaltaknál; az igazságügy-miniszter jelezte: nincs kétsége, hogy 50 százaléknál nagyobb lesz a részvétel. Bárándy utalt arra, hogy az emberek általában szombat délelőtt hozzák be a hét folyamán összegyűlt elmaradásaikat, sokan végeznek ilyenkor házimunkát, vagy mennek el vásárolni, így a szavazás törvényszerűen a délutánra tolódik át.

Mikor érvényes?

A népszavazás annyiban tér el a korábbi választásoktól, hogy noha csak egyfordulós, az eredmény megállapítását az alkotmány speciálisan szabályozza. Abban az esetben, ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni, akkor az érvényesen leadott szavazatok több mint 50 százaléka dönti el az eredményt. Ha a mintegy 8 millió választó kevesebb mint fele adja le voksát, de legalább egynegyedük a kérdésre azonos választ ad, akkor is eredményes a választás.

A részvételi adatok mozgása Április 12-én, szombaton 7 óráig a választásra jogosultak 1,17 százaka 9 óráig a választásra jogosultak 7,68 százaka 11 óráig a választásra jogosultak 16,88 százaka 13 óráig a választásra jogosultak 22,57 százaka 15 óráig a választásra jogosultak 27,94 százaka 17.30-ig a választásra jogosultak 35,66 százaka 19.30-ig a választásra jogosultak 42,05 százaka jelent meg.

Szavazni lehet...

Április 12-én, szombaton reggel hat órától este kilenc óráig 3167 településen, 10 ezer 743 szavazókörben, mintegy 8 millió választópolgár adhatja le voksát. A választásra jogosultak érvényes személyazonosító okmánnyal vehetnek részt a voksoláson. Ez lehet útlevél, vagy akár az új típusú jogosítvány is, de mindenképpen mellékelni kell a lakcímigazolványt is. A szavazatszámláló bizottságnak a választópolgár előtt kell lepecsételnie az átadott szavazólapot egy borítékot is mellékelve, továbbá biztosítaniuk kell a voksolás titkosságának feltételeit.

A szavazatszámlálást követően az ország 280 okmányirodájában rögzítik az adatokat, melyek innen kerülnek a központi szerveren keresztül a nyilvánosság elé. A 21 órai szavazóköri zárás után az OVI gyors adatfeldolgozásra, illetve összesítésre számít, így várhatóan 23 óráig, de legkésőbb éjfél előtt ismertethetik az előzetes eredményeket. 21 órától azonban a választás.hu oldalon bárki figyelemmel követheti a szavazatarányok alakulását. A honlapon 19 nyelven követhetik figyelemmel az érdeklődők szerte a világban - Mexikótól a Dél-afrikai Köztársaságon keresztül Japánig - Magyarország uniós csatlakozását eldöntő népszavazásról szóló adatokat, illetve eredményeket.

Hacker-figyelés Deményné Kertész Krisztina, az OVI informatikai szakértője az informatikai rendszer biztonságának részleteiről szólva elmondta: a jogosulatlan adatváltoztatás ellen a többi közt úgynevezett tűzfal-rendszerrel és hacker-figyelő szolgálattal védekeznek, de a választás zavartalanságát megerősített fizikai védelemmel is ellátják. Ismertetése szerint az informatikai feldolgozásban összesen háromszázan, míg az adatbevitelben kétezer munkatársuk vesz részt.

Az Országgyűlés március 3-án módosította a választási eljárási törvényt, amelynek értelmében az európai uniós népszavazáson este kilencig tartják nyitva a szavazóhelyiségeket. A szavazás meghosszabbítását a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kezdeményezte annak érdekében, hogy a referendumon a szombatra vonatkozó szigorú vallási előírásokat betartók is részt vehessenek.

Az eredmény kötelezi az Országgyűlést

Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, a népszavazás eredménye az Országgyűlés számára kötelező erejű. A népszavazás eredményessége esetén - ha a többség igennel szavaz - az Országgyűlés köteles az európai uniós csatlakozás kapcsán aláírt, és a 15 tagországban is ratifikált és megerősített nemzetközi szerződést jóváhagyni. A nemleges eredmény is ugyanúgy kötelezi az Országgyűlést.