Megemlékezések a Jutadombtól a 301-es parcelláig

Sólyom László köztársasági elnök a Rákoskeresztúri Új köztemetőben koszorúzott vasárnap, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 51. évfordulójára emlékező gyásznapon. Az államfő először a központi emlékművet koszorúzta meg, főhajtását követően Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjához vonult.

Sólyom László ezt követően koszorút helyezett el a forradalom vezető személyiségei, Gimes Miklós újságíró, Losonczy Géza politikus, újságíró, Maléter Pál vezérőrnagy, volt honvédelmi miniszter és Szilágyi József egykori miniszterelnökségi titkár sírjánál.

A köztársasági elnök a 298-as parcellánál a hazáért vértanúhalált halt holtakra, valamint az ismeretlen helyen nyugvókra emlékezett, végül a 301-es parcellánál, a kommunista diktatúra és az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás vértanúinak emléke előtt tisztelgett.

A tiszteletadás a kőbányai Kisfogházban folytatódott, ahol a halálraítélt forradalmárokat kivégezték. Sólyom László nem mondott beszédet, de a halálos zárkasornál a következő sorokat jegyezte be az emlékkönyvbe: "Ez az, amit nem lehet és sohasem szabad elfelejteni. Köszönöm mindenkinek, aki óvja mártírjaink emlékét."

A mártírokra emlékeztek a soroksári Jutadombon is

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy vasárnap reggel Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Hiller István is kilátogattak a 301-es parcellához, hogy virágot tegyenek a kopjafákhoz. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magánemberként járt a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában vasárnap reggel, tájékoztatta Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-t. A gyásznapon a kormányfő nyolc sírnál járt és virágot vitt. Gyurcsány Ferenc ezt a programot évek óta magánemberként bonyolítja le, mondta a kormányszóvivő.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc katonai áldozataira, az azt követő megtorlás mártírjaira emlékeztek Budapesten, a soroksári Jutadombon is vasárnap. A forradalom leverésének 51. évfordulóján tartott megemlékezésen és a koszorúzáson részt vett Hiller István oktatási és kulturális miniszter is.

Mikita János altábornagy, a magyar hadsereg vezérkari főnökének helyettese elmondta, hogy a Jutadomb azon kevesek közé tartozott, ahol a magyarok - az 51. légvédelmi tüzérezred katonái Mecséri János alezredes vezetésével, valamint soroksári nemzetőrök - sikerrel szálltak szembe a szovjetekkel 1956. november 4-én. A Vörös Hadsereg ezen a helyen tizenegy katonát veszített. A megtorlás során pontosan ugyanennyi magyar katonát ítéltek halálra az itt harcolók közül 1958. november 15-én, végül azonban négyen kegyelmet kaptak.

Ketten kaptak Mindszenty Emlékérmet

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke a Mindszenty Társaság ügyvezető elnökeként a Parlamentben vasárnap átadta át a Mindszenty Emlékérmeket. Az ötvenhatos ihletésű díjat idén Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője és Tunyogi Csapó Gábor, 1956-ban Németországba emigrált kétnyelvű író kapta.

Az elismerést megköszönve Kozma Imre elmondta, hogy egész életét Mindszenty József hatása alatt töltötte, ő volt talán az utolsó, akinek - egy véletlen találkozás folytán - a bíboros keresztet rajzolt a homlokára. Kozma Imre felidézte, hogy a családokat, kortermi betegeket gyakran spontán is látogató Mindszenty József új stílust hozott az egyházba, közvetlenségét, kapcsolatteremtő képességét nem értette, furcsállta a papság egy része is.

Nagy Alajos, a Mindszenty Társaság tiszteletbeli elnöke, a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum '56-os munkacsoportjának vezetője méltatta Tunyogi Csapó Gábort. Mint elmondta, 1956-os szegedi letartóztatása elől emigrált, esszéiben, verseiben, filozófiai munkáiban - Kocsis Gábor írói néven alkotva - kiállt Mindszenty József mellett, méltatta a bíboros életművét és ökumenikus emberként a protestánsok körében is népszerűsítette.

Az emlékérmeket nyolcadik alkalommal adták át. Az ünnepséget követően az egybegyűltek az Országház épületében megkoszorúzták az 1956-os forradalom napjaiban működő Szabad Kossuth Rádió emléktábláját annál az irodánál, ahol Nagy Imre miniszterelnök kinyilvánította Magyarország semlegességét, illetve Mindszenty József beszédet intézett a nemzethez.