A Köztársasági Elnök megérdőjelezte a szuverén parlament legitimitását, hiszen a 41/2002. számú OGY határozatot a választott képviselők többségi szavazással fogadták el. Mádl Ferenc jogosulatlan, személyes adatkezelésnek nyilvánítja a Mécs-bizottság működését, holott az mindössze egyetlen kérdést intéz a néhai III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség jogutódszerveihez: 184 jogállami kormánytisztviselőnek volt-e kapcsolata az állambiztonsági szolgálat bármelyik csoportfőnökségével, vagy sem. A jogutód szervek válasza nem okvetlenül személyes adat. Megítélésünk szerint inkább közirat, közfeladatot ellátó közéleti szereplők közérdekű adata.
Míg Mádl Ferenc nem kifogásolta a Medgyessy Péter SZT-tiszti múltját vizsgáló - a hasonló Országgyűlési Határozat (43/2002) alapján felállított - Balogh-bizottság müködését, jóllehet ez a ténymegállapító bizottság csakugyan kezelt írott és elbeszélő forrásból származó személyes adatokat, addig a Köztársasági Elnök a Mécs-bizottság működését aggályosnak nyilvánította. Ezzel hatáskörét mindenképp túllépte. Ugyanakkor kettős mércét is fölállított. Ráadásul megengedhetetlenül összekeverte az Antall-kormányban viselt egykori miniszteri - vagyis az OGY határozat alapján érintetti - státuszát a jelenlegi poziciójával.
Mint érintettnek, természetesen joga van nyilatkozni személyes adatai kezeléséről, bár ha ezek az adatok közérdekűek, akkor ennek a nyilatkozatnak nincs jogi érvényessége. Sőt, pusztán érintettként, kifejtheti a magánvéleményét is a bizottság működésének alkotmányosságáról, ahogy azt megtették más érintettek is. Ha azonban ezt köztársasági elnöki szerepében teszi, akkor a túlhatalom látszatát kelti és megtéveszti a közvéleményt. Ez nem más, mint a parlament legitimitásának megkérdőjelezése. Az országgyűlési bizottságok működése alkotmányosságának megítélése nem tartozik a hatáskörei közé, így azt nemcsak hogy nem kell legitimálnia, de ez nem is áll hatalmában. Ha mégis nyilatkozik róla - mint ebben az esetben -, akkor túllépi alkotmányosan biztosított jogosítványait és maga követ el alkotmánysértést. Országgyűlési Határozatot ugyanis csak az Alkotmánybíróság semmisíthet meg.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete bölcsebbnek találta volna, ha az egykori állambiztonsági Főcsoportfőnökség iratainak egyesítéséről és a múlt akadálytalan feltárásának lehetőségéről alkotott - a parlamenti bizottságok által már jóváhagyott - törvény kínálta volna fel a közvéleménynek a politikai elit legfelsőbb szintje állambiztonsági érintettségének megismerését, mintha elébevágva a törvénynek, ezt egy parlamenti bizottság, kétséges listák alapján publikálja. De az adatvédelmi biztos hipokrita ajánlása úgyanúgy eltéríti az állampolgárokat a jogkövető magatartástól, mint a Köztársasági Elnök politikailag elfogult, alkotmányellenes aggályai.
Budapest, 2002. augusztus 18.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete