A lépcsőkön hozta létre a bizottságokat az ellenzék

Az ellenzék által kezdeményezett hétfői rendkívüli parlamenti ülés napirendjére 159-en szavaztak igennel, hat ellenszavazat mellett. A szavazáson 194 honatyának kellett volna részt vennie ahhoz, hogy a Ház határozatképes legyen. Mint ismert, szocialista és szabad demokrata honatyák Orbán Viktor felelősségét kívánták vizsgálni az előzetes letartóztatásban ülő Szabadi Béla volt FVM-államtitkár és a kormányfő édesapjának állami megrendelései kapcsán.

Az ellenzék "rombol és hazudik"

Szájer József

A napirend előtti felszólalásokból kiderült, a koalíciós képviselők szerint felesleges a rendkívüli vita, ugyanis elegendő előtt volna a grémiumokról szavazni a három hét múlva esedékes rendes ülésen. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője élesen bírálta a szocialista és szabad demokrata képviselők indítványát, sajnálja ugyanis, hogy a Parlament az ellenzékiek választási hadjáratának áldozatává vált. "Építés helyett inkább rombolnak, hazudoznak és álügyeket fújnak fel" - hangzottak Szájer szavai. Úgy véli, semmitől sem riadnak vissza attól, hogy visszakerüljenek a hatalomba.

A szabad demokrata Pető Iván hangoztatta, minden európai országban vizsgálatot indítanának, ha kiderülne, hogy a miniszterelnök apjának cége állami megrendeléseket kapott. Az ellenzéki honatyák azonban az ülésteremben elszenvedett kudarc után is fontosnak tartották, hogy vitázzanak a kérdésről, és a parlamenti főlépcsőre vonultak ki.

Kiabálva választották meg a bizottságokat

A rendkívüli "részországgyülés" levezető elnöke Kórodi Mária lett. Az ellenzéki honatyák mikrofon híján teli torokból kiáltották szavaikat egymásnak, többször azonban a Szent Koronához látogató kislányok éneke nyomta el a politikusok hangját.

Keller László és Bauer Tamás szónoki beszédében hangsúlyozták: a kormánypártiak elutasítása dacára is szükség van a vizsgálóbizottságok felállítására. Bauer szerint zavaros a miniszterelnök édesapjával kapcsolatos magyarázkodás: ugyan nem Orbán Győző szállítja a követ az építkezéshez, hanem Orbán Viktor egyik strómanja - véli a honatya. Az általuk felállított testületek üléseire meghívnák a miniszterelnököt, aki ha most augusztusban nem jelenik meg a grémium előtt, elmegy majd jövőre - hangoztatták a kitartó képviselők a főlépcsőn. Ugyanis ígéretük szerint ha ők kerülnek a hatalomra, az összes kétes ügyet kivizsgálják.

A rögtönzött "részországgyűlés" megválasztotta az ellenzéki honatyákból álló vizsgálóbizottságok tagjait. Így a Szabadi-ügyben a miniszterelnök felelősségét vizsgáló bizottság elnöke Keller László, tagjai pedig Tóth András, Vastagh Pál, Eörsi Mátyás és Kis Zoltán lesz.

A másik "kikiáltott" testület - amely Orbán Viktor édesapja cégeinek állami megrendeléseit tisztázná - elnökévé Bauer Tamást, tagjaivá pedig Világosi Gábort, Veres Jánost, Vancsik Zoltánt és Csiha Juditot tették meg az ellenzéki honatyák.

A mintegy félórás részországgyűlés kézfelemeléssel hozta meg döntéseit. A képviselők viccelődve megjegyezték, hogy a parlament lépcsőjén nem ragaszkodnak a gépi szavazáshoz.

A Fidesz visszavág

A miniszterelnök felelősségét érdemben firtató bizottság valószínűleg nem működik majd, a Dunaferr korábbi ügyeit azonban vizsgálhatja majd a Parlament. A Fidesz szerint ugyanis nincsen Orbán-bánya ügy, van viszont Dunaferr-ügy. Szájer József, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezeője a rendkívüli ülés utáni sajtótájékoztatóján bejelentette: miután a szocialisták "pénznyelő automataként" használták a Dunaferrt, a Fidesz képviselőcsoportja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. A feltételezett törvénysértéséket a Parlament gazdasági bizottsága által létrehozandó albizottság vizsgálja majd.

A rendkívüli ülésen történtekről szólva a politikus szerint hangoztatta: nem asszisztálhattak az ellenzék kampányolásához, ezért akadályozták meg még a napirend elfogadását is. Az ülés összehívását azért is komolytalannak tartja Szájer, mert szavai szerint a kezdeményezők egytizede nem jelent meg az ülésen.

Milliárdok a Dunaferr-menedzsment zsebébe?

Rogán Antal

A sajtótájékoztatón Rogán Antal, egy ismeretlen személytől kapott bérlista alapján azt állította, hogy a Dunaferr vezetői közül hatan százmillió forintos összeget meghaladó jövedelemre tettek szert, a teljes menedzsmentnek pedig összesen 1 milliárd 620 millió forintot fizettek ki bérként 1996 és 2000 között.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese az Index kérdésére, miszerint állításai igazáról megtudott-e bizonyosodni, azt válaszolta: "értelemszerűen nem volt módom ellenőrizni, hogy megtörténtek-e ezek a kifizetések, nincs okom azonban azt feltételezni, hogy nem". A politikus meggyőződése, az érintetteknek kell hitelt érdemlően cáfolniuk, hogy milliárdos jövedelemhez jutott a Dunaferr korábbi menedzsmentje.