Az OPEC növeli olajkitermelését

Elemzők is emlékeztetnek arra, hogy az OPEC korábban már döntött napi 500 ezer hordónyi pluszkitermelésről, ezért voltaképpen csak 300 ezer hordó tekinthető majd ,,friss" olajnak a piacon, aminek nem lesz valódi hatása az árakra. Az emelést kimunkáló négyórás tanácskozás után kezdik az olajminiszterek a hivatalos értekezletüket, amelyen a megállapodást várhatóan jóváhagyják.

Az OPEC tagállamai jelenleg naponta 25,4 millió hordó olajat hoznak a felszínre

Az OPEC tagállamai jelenleg naponta 25,4 millió hordó olajat hoznak a felszínre. Algéria olajminisztere, Chakib Khelil szerint - akit a BBC idézett - a 3,1 százalékos termelésbővítés az olajárak leszorítását és az elégedetlen fogyasztók lecsillapítását szolgálja. (Időközben ugyanis, a francia blokádok után, Angliában és Belgiumban is megmozdulásokra került sor a magas olajárak és állami adóelvonások miatt.)

Mikor kerül piacra a "friss" olaj?

Az MTI szerint a líbiai olajminiszter azt mondta, hogy a többlettermelés október 1-től jelenik meg a piacon. A CNN pedig kész tényként közölte ugyanezt az értesülést.

Újságírók megkérdezték a katari olajminisztert, hogy szerinte elég-e a növelés az üzemnyagárak csökkenéséhez, és ő az MTI szerint így felelt: ,,Igen, ha a fogyasztó országok is csökkentik az illetékeket és a jövedéki adókat..."

A szombati megállapodás is csak az OPEC tíz tagját kötelezi, és nem vonatkozik a naponta több mint 3 millió hordó körül termelő Irakra, amelyet - OPEC-tagsága dacára - a szervezet külön kezel, olajexportjának ENSZ-ellenőrzése miatt.

Az elmúlt héten csúcsot döntött az olajár

Az elmúlt héten az Északi-tengeri Brent-olaj 34,55 dollárra drágult, ami tízéves rekordnak számított. Jóllehet a ,,csúcsrajáratott" nyersanyagárak azóta csökkentek némileg (33 dollár alá), a szakértők szerint a mostani OPEC-döntés sem lesz elég ahhoz, hogy harminc dollár alá menjenek az árak. Ilyen értelemben nyilatkozott például Leo Drollas, a Globális Energiaközpont nevű szervezet, a Centre for Global Energy szakértője.

A brit hírforrások szerint Szaúd-Arábia egymillió hordós napi termelésbővítést szorgalmazott korábban. Sokak szerint egyébként legalább ennyi, sőt, inkább 1,5 millió hordós emelés lett volna szükséges az árak letöréséhez.

A megállapodás nem vonatkozik a naponta több mint 3 millió hordó körül termelő Irakra

Az OPEC-döntés nemzetközi visszhangja

Az Egyesült Államok kormányzati tisztségviselői úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is ,,megfigyelés alatt" tartják a helyzetet, és később ítélik meg, hogy miként cselekednek. (Korábban az amerikaiak erőteljesen lobbiztak az energiahordozó drágulása ellen.) Az OPEC szakminiszterei november 12-én találkoznak legközelebb, hogy felülvizsgálják a kitermelési szinteket.

,,Majd elválik, stabilizálja-e a piacot az OPEC döntése. Mindenképpen elismerés illeti Szaúd-Arábiát az olajpiacon játszott szerepéért" - mondta a maga részéről Bill Richardson amerikai energiaügyi miniszter.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettese, Szugiszaki Sigemicu vasárnap kijelentette: ha az olaj ára még öt dollárral emelkedik hordónként, akkor a világgazdaság idei növekedési kilátását vissza kell igazítani az eddig várt átlagos 4,75 százalékról 4,5 százalékra.

A piacok hétfői reagálását mintegy megelőlegezve Reinhard Klimmt német szállítási miniszter vasárnap úgy nyilatkozott, hogy az OPEC elhatározása a hivatalos termelési kvóta napi 800 ezer hordós emelésére "nem elegendő". Klimmt elzárkózott a találgatástól, hogy mennyi többtermelést tartana elegendőnek az árak letörésére. A német miniszter mindazonáltal úgy vélte, hogy a vasárnap eldöntött termelésnövelés "valamelyes enyhüléshez" vezethet a piacokon.

Blokádok és tiltakozások Nyugat-Európában

Időközben Franciaországban véget ért a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők blokádja, amelyet a magas olajárak elleni tiltakozásul tartottak fenn több napon keresztül. A francia kormány ugyanis - a közúti szállítók hatására - literenként 35 centime-mal csökkentette az olajtermékek fogyasztási adóját.

Ugyanakkor Nagy-Britanniában folytatódtak a demonstrációk, megbénítva például a Shell olajtársaság benzinkútjainak ellátását. A tüntetők eltorlaszolták a Texaco egyik létesítményét is, de oda vezetékeken érkezik az olaj, így nem okoztak komolyabb fennakadást a blokád szervezői. Belgiumban 1700 jármű felvonultatásával tiltakoztak a fuvarosok a kormány magas adói ellen, amelyek az üzemanyagot felhasználókat terhelik.

Magyarország: nem csökkentik, hanem növelik az adót

A magyar pénzügyminiszter, Járai Zsigmond vasárnap részt vett a Fidesz-frakció debreceni ülésén, ahol áttekintették az adótörvényeket és a költségvetés tervezetét. Járai Zsigmond az MTI-nek elmondta, hogy a jövedéki adó is szóba került az ülésen. Cáfolta, hogy a kormány a benzin jövedékiadó-tartalmának emelésére készülne. Mint mondta: csupán arról van szó, hogy az inflációhoz igazítják a benzin jövedékiadó-tartalmát, amely 100 forint helyett 106 forint lesz.

Az RTL Klub híradója szerint viszont a kormánypártok sem egységesek ebben a kérdésben: az MDF például nem szavazná meg a jövedéki ilyen mértékű emelését, a kisgazdák viszont támogatnák a Fidesz törekvéseit. Az MSZP-s Szekeres Imre - az MDF-hez hasonlóan - elutasította a benzin jövedéki adójának emelését.