4600 milliárdba kerülne a budapesti olimpia

2002.11.06. 11:54
A PricewaterhouseCoopers szerint 4600 milliárd forintba kerülne a 2012-es olimpia budapesti megrendezése, amihez Budapesten és környékén 300 kilométer új autópályára, 400 kilométer gyorsforgalmi útra, illetve további 25 kilométernyi metróra volna szükség. Ráadásul a gazdasági növekedésnek 2020-ig évente négy százaléknak kellene lennie. A sportminiszter nem zárta ki egy 2012-nél későbbi rendezési pályázat lehetőségét sem.
Összesen 4600 milliárd forintra becsülte a 2012-es olimpia budapesti megvalósításának költségeit a PricewaterhouseCoopers. A nemzetközi könyvvizsgáló cég a Deutsch Tamás vezette ISM megbízásából készítette el a nyári játékok rendezésének megvalósíthatósági tanulmányát. Az 1500 oldalas dokumentumot Jánosi György, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter vette át.

Budapest jelenleg nem alkalmas

A nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező PricewaterhouseCoopers szerint Budapest és 50 kilométeres vonzás körzete csak akkor képes megfelelően felkészülni az olimpiára, ha már a rendezés jogának odaítélése előtt a 2003-as költségvetési évtől elkezdődik a szigorú menetrendet tartó infrastrukturális fejlesztés. Bienerth Gusztáv a PwC vezetője elmondta, hogy a cége által készített munka a megbízók számára összefoglalta mindazokat a kockázatokat, költségeket, előnyöket és hátrányokat összefoglalta, amelyek szükségesek a felelős döntés meghozatalához. A PwC legfőbb megállapításai szerint a főváros jelenlegi infrastrukturális helyzetében nem alkalmas a nyári játékok megrendezése. 2012-ben csak akkor valósítható meg az olimpia, ha Magyarország az állami szerepvállaláshoz 2020-ig teljesíteni tudja az átlagosan 4 százalékos GDP növekedési szintet. A kormánynak emellett az olimpiai fejlesztéseket összhangba kellene hoznia a nemzeti fejlesztési tervvel és Budapest városfejlesztési koncepciójával, valamint ügyelni kellene a főváros és az ország többi része közötti fejlesztési egyensúlyra is.

Öt karika, három híd

A tanulmány szerint ugyanis a 4500 milliárdos összköltségből bevételeket, EU-támogatásokat leszámítva a költségvetésnek mintegy 3000 milliárd forintot kell állnia. A cég szerint a következő tíz évben Budapesten és környékén mintegy 300 kilométer autópálya megépítésére, 400 kilométer gyorsforgalmi útra, 25 kilométernyi új metróra és három új hídra lenne szükség. Miután az országban egyetlen sportlétesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszámok lebonyolítására, szűkség lenne egy központi stadion, négy labdarúgó stadion, tizenegy fedett csarnok és tizenhat speciális sportlétesítmény megépítésére, amelyek 80 százaléka Budapestre kerülne. Az infrastrukturális fejlesztések egésze a PWC szerint a jelenlegi előkészítői és döntéshozó gyakorlattal nem valósíthatók meg, ezért egyedi törvények meghozatalával kellene az olimpiai beruházások számára prioritást biztosítani.

Három helyszín-javaslat

A PwC 17 lehetséges rendezési elgondolás leszűkítésével végül három rendezés tervvel állt elő. A többé-kevésbé egyforma költségekkel járó javaslatok közül a Duna menti terv Csepel környékére helyezné az olimpiai központot, ahol 16 ezer fős olimpiai falu és 17 ezer fős médiaközpont jönne létre. A másik terv a József városi pályaudvar környékének teljes rehabilitációját javasolja, a harmadik pedig egy Észak-Pestre helyezett zöldmezős beruházással számol. A könyvvizsgáló cég makrogazdasági elemzése szerint mindez a következő években 720 milliárd forintnyi többlet forrásigényt ró a költségvetésre, amelyet a költségvetési szerkezet átalakításával, "adók növelésével, az államháztartási hiány a tervezettnél lassabb ütemű csökkentésével" teremthető elő.

Akár később is jó?

Jánosi György sportminiszter a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az olimpia ügye a tanulmány elkészülte után még egyszer nem válik politikai csatározások témájává. A miniszter elmondta: a szerződés szerint tárcájának 60 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, befogadja-e a tanulmányt, vagy további kiegészítéseket kér a PwC-től. A GYISM a MOB és a főváros szakértőivel együtt elemzi majd az anyagot, majd ezt követően kerül a kérdés a kormány elé. A kabinetnek egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kiírt nevezési határidő, 2003 július 15-ig kell dönteni a nevezés ügyében. Jánosi a későbbi döntéssel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, ám azt sem zárta ki, hogy a tanulmány nem a 2012-es, hanem egy későbbi magyar pályázat alapját szolgálja majd.