Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Orbán: az EU a vágy pőre tárgya

2002.12.07. 13:25
Az Európai Unió a rendszerváltás Magyarországa számára a vágy titokzatos tárgya volt, de mára "megismertük kevésbé előnyös oldalait, és elgondolkodunk, hogy a maga csúnyaságában is kell-e még" - mondta Orbán Viktor a Fidesz XVI. Kongresszusán. A volt miniszterelnök szerint hazánk csatlakozási feltételei rosszabbak, mint azt valaha gondoltuk, a Fidesz mégis igent mond a csatlakozásra. A párt legfőbb testülete az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk címet viselő vitairatot egyhangúlag elfogadta.
A kérdések kérdése, hogy ha igaz, hogy az EU-csatlakozás után további küzdelmek várnak az országra, és a belépés feltételei is rosszabbak, mint az valaha gondoltuk, akkor megéri-e, tette fel a kérdést a párt kongresszusa előtt a volt kormányfő, majd folytatta: "azért jöttünk össze, hogy igennel válaszoljunk."

A ma ellenzéke

A Fidesz Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című vitairatát tárgyaló kongresszusának küldöttei előtt elsőként Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának elnöke beszélt arról, hogy egy ellenzéki párt is felelős abban, hogy az európai csatlakozás során segítse képviselni az ország érdekeit. Pöttering a kongresszus képviselőit biztatva kifejtette, hogy a jelenleg legnagyobb, 233 tagú európai frakció jövőbeni elsőségéhez 2004-ben már a Fidesznek is segítséget kell nyújtania. Az EU-politikus szerint a pártnak tisztában kell-e lennie azzal, hogy ma ellenzékben van, de a "ma ellenzéke holnap kormányon lehet".

A vágy pőre tárgya

A volt miniszterelnök vitaindítóját azzal kezdte, hogy a 90-es évek elején az EU a magyarok számára "viszonzatlan szerelem", "a vágy titokzatos tárgya" volt. Orbán szerint azonban a rendszerváltás ideje óta Magyarország megismerhette az unió kevésbé előnyös oldalait, és a "vágy pőre tárgyával" kapcsolatban feltehető a kérdés: vajon a maga csúnyaságában is kell-e még. A volt kormányfő egy hosszan kifejtett metafórával jellemezte a csatlakozást megelőző 12 éves folyamatot: a magyarok miután "rongyosan nem mehetnek a fényes társaságba", a szabónál készítették a szalonban való "megjelenéshez illő ruhát", ám mire megérkeztek, kevésnek bizonyult a fogas, "baráti ölelés helyett pedig úgy kellett beverekednünk magunkat".

Orbán szerint a felkínált étlaphoz is az úriember hidegvére szükséges. Példaként említette, hogy a mezőgazdasági támogatások jelentős hátrányt jelentenek majd a magyar gazdáknak, ezért szerinte jogos igény, hogy jelentősen magasabb támogatást és hosszabb türelmi időt követeljen az ország. Orbán felszólította a kormányt, hogy az egyéni feltételek esetében a magyar érdekekből ne engedjen, és "legfeljebb egy tapodtat hátráljon" a tárgyalásokon.

Moszkoviták, brüsszeliták

Horváth Balázs, Balsai István és Eperjes Károly a kongresszuson
A volt miniszterelnök szerint a küzdelmek a belépéssel nem érnek véget. Szerinte sokan vannak olyanok, akik a nemzeti érdekek fölé helyezik a nemzetközit, "régen moszkovitáknak, ma brüsszelitáknak hívják őket", akik "eurószervilisként próbálnak kioktatni minket az európaiságból". Orbán szerint a felkészülés utolsó évének költségvetése "teljességgel alkalmatlan" arra, hogy a gazdákat, a kis- és középvállalkozókat, a családokat és a nyugdíjasokat segítse. Hozzátette, hogy olyan "gazdasági patriotizmusra" van szükség, amelyet kormánya követett: privatizáció helyett megőrizve az állami vagyont és minden nem tiltott módon támogatva a magyar vállalkozókat.

Orbán szerint a multinacionális vállalatok megítélésében is annak kell a döntő szerepet játszania, hogy a cégek vezetői mennyire tudnak "azonosulni a nemzet céljaival" és akarják-e az ország "XXI. századi polgárosodását támogatni". Ennek ellenére - szögezte le Orbán - az ország elemi érdeke a csatlakozás, hiszen "aki a forráshoz akar jutni, annak árral szemben kell úszni".

Wermer ismét a Fidesznél

A Fidesz kongresszusán részt vett a kisebbik ellenzéki néhány párt képviselője is. A nemrégiben lemondott frakcióvezető, Balsai István mellett Horváth Balázs és a polgári körök szervezésével foglalkozó Hende Csaba is megjelent. A párt rendezvényén hosszú szünet után először jelent meg Wermer András, a Happy End Kft. egykori vezetője, akit az utóbbi időben a pártban is kritizáltak a Fidesz választási kampányáért. Ott volt többek között Pintér Sándor, Mikola István volt miniszter, valamint Nemeskürty István, Eperjes Károly és Kerényi Imre is.

Szájer: idegen érdekek szerint csatlakozunk

Szájer József, a Fidesz alelnöke zárszavában azt mondta: a Fidesz azért rendezett a pártok közül elsőként az Európai Unióval kapcsolatos kongresszust, mert ma ezt a kérdést ítéli a legfontosabbnak. Megítélése szerint az unióhoz az az ország tud sikeresen csatlakozni, amelyet az integráció felkészülten ér.

"Aki felkészületlen, az rosszul is járhat" - szögezte le a politikus. Szájer József sajnálattal állapította meg, hogy Magyarország élén ma olyan kormány áll, amely az integráció kapcsán nem a nemzeti érdekekből indul ki, hanem valamilyen külső érdeket érvényesít.

Dávid Ibolya a csatlakozásról
A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya szerint Magyarország nincs maradéktalanul felkészülve az európai uniós csatlakozásra, melynek rövid távon vesztesei is lehetnek - egyebek között ez olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet Dávid Ibolya pártelnök előterjesztését követően szombati ülésén fogadott el a testület. Az ország európai uniós csatlakozásáról szóló dokumentum szerint a mindenkori kormány és a mindenkori politika felelőssége, hogy a vesztesek számát csökkentse, és megteremtse annak feltételeit, hogy a veszteség vagy a lemaradás átmeneti legyen.

Dávid Ibolya az állásfoglalásból idézve az MTI-nek hangsúlyozta: ennek módja többek között a jobb költségvetési kondíció és a felkészítés, amely nem merülhet ki formális reklámban és a népszavazásra való buzdításban. Az MDF választmánya szerint a felkészítés olyan feladat és felelősség, hogy minden magyar tisztában legyen azzal: a csatlakozás milyen hatással lesz az ő közösségére, személyes sorsára, hogy milyen esélyei és lehetőségei lesznek a boldogulásra, rövid és hosszú távon.

- A Magyar Demokrata Fórum csak az Európai Unió keretei között látja annak esélyét, hogy a Kárpát-medence magyarsága - a környezetünkben élő többi nemzettel való békés együttélés mellett - újra egyesüljön - emelte ki Dávid Ibolya.