Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Meglovagolja a nevetést Orbán

2008.02.14. 07:05
Orbán Viktor szerdai évértékelő beszéde az általunk megkérdezett szociálpszichológus szerint sikerrel alkalmazta a politikai kommunikációban bevált módszereket. Ráadásul még a hibái is jól sültek el, a sok baki és megakadás csak emberivé tette a hallgatók számára a Fidesz elnökét.

Ki lehet olvasni egyáltalán bármit egy előre megírt és begyakorolt politikai beszéd gesztusaiból, hangsúlyaiból, mimikájából? Elárulják magukat a politikusok, vagy a kommunikációs szakértők, profi szövegírók és tanácsadók segítségével összerakott szónoklat minden apró rezzenését uralják?

Mit mondott és mit akart sugallni Orbán Viktor szerdai évértékelő beszédében? Mikor hibázott a beszéd alatt, és egyébként is milyen manipulációs technikákkal igyekezte meggyőzni hallgatóságát? Dr. Síklaki István szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének docense elemezte az Indexnek a közel negyvenöt perces beszédet. Kiderült, hogy Orbán Viktor begyakorolja a kézmozdulatokat, szereti meglovagolni a nevetést, és bár sokat bakizik, de még az is jól áll neki.

Kierőszakolt reakció

Dr. Síklaki István szerint érdekes volt megfigyelni, ahogy Orbán Viktor a beszéd alatt többször igyekezett kierőszakolni, aztán pedig meglovagolni a teremben ülő hallgatóság reakcióit. Többször próbálta kicsikarni egy vicces vagy viccesnek szánt mondat után beillesztett hatásszünettel, mosollyal vagy nevetéssel a közönség reakcióját, tapsát vagy kacagását, majd szándékosan nem várta meg, hogy elcsituljon a morajlás, inkább gyorsan megismételte a mondatot.

Mindezzel a szociálpszichológus véleménye szerint olyan hatást igyekezett kelteni, mintha a közönség szűnni nem akaró tapsviharának engedve, mintegy ráadásként ismételne. Ez a politikai szónoklatok esetében gyakran alkalmazott technika főleg a tévénézőknek szól, hiszen a tévén keresztül csak ilyen túljátszott gesztusokkal lehet átadni az esemény hangulatát. Ennek a technikának egyébként Margaret Thatcher, egykori brit miniszterelnök volt az igazi mestere.

Begyakorolt kézmozdulatok

Síklaki szerint rengeteg előre begyakorolt, a beszédet értelmező, a befogadást segítő gesztust használt Orbán Viktor az évértékelés alatt. Ráadásul a beszéd dinamikáját alátámasztó gesztikuláció mellett több szót egy-egy hangsúlyos kézmozdulattal ki is emelt. Így amikor például az ész szót használta többször is a fejére mutatott, míg amikor az önmaga farkát kergető macska hasonlatát vezette fel, kezével is utánozta a mozgást.

„Ezek a gesztusok arra utalnak, hogy a szöveget sokszor elismételte, begyakorolta, ezeket a kézmozdulatokat pedig kommunikációs szakemberek tanácsára helyezte el a beszédben" - állítja a szakértő.

Állandóan ismétlődő szavak

„Az idei évértékelő beszéd három szó, az igen, a jövő és a siker állandó ismétlésére épült, ez a három kulcsszó több tucatszor elhangzottak a beszéd háromnegyed órája alatt" - hívja fel a figyelmet az ismétlődő motívumokra Dr. Síklaki István, aki szerint mindezzel a pártelnök tudatosan a népszavazásra adott helyes választ, illetve annak magyarázatát próbálta sulykolni a hallgatóság számára. Hogy az igen egyenlő siker. Mindezt a beszéd egy pontján Orbán Viktor összegzésképpen ki is mondta, amikor kijelentette: „csak egy igen, és az emberek érzik, hogy van jövőjük".

„Ez volt az egyik csúcspont a meggyőző beszédben, amit megelőzött egyfelől az igen szócska szuggesztív ismétlése különböző szövegkörnyezetekben, illetve az asszociáció kialakítása az igen, a siker és a jövő között" - teszi hozzá a szociálpszichológus.

Az igen stratégiai használata

„Pszichológiai szempontból sokkal hatásosabb, ha igen kimondására buzdítunk valakit, mint ha tagadásra. A népszavazási kérdések éppen ezért az emlékezetes négyigenes választást idézve úgy lettek megfogalmazva, hogy a tagadást az igen szavazattal lehessen elérni. A beszéd is kiaknázta az ebben a pszichológiai jelenségben rejlő lehetőségeket" - állítja szakértőnk.

Síklaki szerint az egyik legszembetűnőbb metafora, amely az igen és a nem ellentététével játszott, az volt, amikor Orbán Viktor a népszavazást a leánykéréshez hasonlította. A nem itt valaminek a végét jelentette, az igen pedig a boldog jövőt. A jól kitalált rendszer azonban itt Orbán Viktor hibájából összeomlott. Talán csak viccelni akart, esetleg a hímsovinizmus vádját akarta elkerülni, amikor megfordított a köznyelvi fordulat szintjén működő lánykérés kifejezést, és gyorsan kijelentette, hogy persze van, amikor a lány kéri meg a fiút. Ezzel a kicsit kusza mondattal sokat ártott az amúgy intim, a közönség és a szónok közti összetartozást erősítő hasonlatnak, amivel szándékai szerint a nem szó negatív érzelmi hatását akarta csak felerősíteni.

A többes szám első személy szerepe

Orbán Viktor az évértékelésben gyakran többes szám első személyben beszélt, hangsúlyozta, hogy „mi tudjuk", „mi akarjuk", „mi tesszük". Síklaki szerint a pártelnök ezúttal nem a mi és ők ellentétét akarta hangsúlyozni, hanem közösséget vállalt minden nézővel. Beszédében végig előtérbe helyezte a közösséget, többször kiemelte, hogy valamennyiünk álláspontját képviseli. Amikor mégis különbsget tett, akkor sem fejtette ki, csak finoman sejtette, hogy kiket is ért a többes szám első személy megfogalmazásán kívül állónak.

A dinamizmus hangsúlyozása

„A beszéd ellentétet állít fel a kormány reformcsomagja és a Fidesz programja között, de a jelzők és az igék éppen az ellenkezőjét sugallták, mint amiről a népszavazás szól. A reformcsomag pozitív vagy éppen negatív megítéléséről függetlenül ugyanis a kormány érvelhetne és érvel is azzal, hogy végre elszánta magát, hogy megváltoztassa az elavult, reformra szoruló rendszereket. Orbán Viktor beszéde viszont elvont síkon éppen ennek ellenkezőjét állította" - hívja fel a figyelmet a beszédben megbúvó ellentmondásokra Síklaki.

A pártelnök ugyanis a szociálpszichológus véleménye szerint a haladást, a dinamizmust hangsúlyozta, kijelentette, hogy ők azok, akik mozdulni akarnak, míg a kormány inkább passzívnak tűnt a beszéd alapján. Orbán Viktor ugyan nem mondta, hogy a kormány nem tesz semmit, de hosszan értekezett arról, hogy a cselekvés jó, a passzivitás viszont rossz, és ebben a kontextusban ez már implikálta azt a képet, mely szerint a kormány egy helyben toporog, a Fidesz viszont kész tenni valamit.

Bakik

A szakértő szerint Orbán Viktor többször is bakizott az évértékelés alatt, több alkalommal kizökkent a beszéd előre megírt és begyakorolt menetéből. (Ilyen eset volt például a leány- és fiúkérés már említett zavara).

Gyakran viszont egyszerűen csak belezavarodott kicsit a szövegbe. Ilyen rövid megbicsaklást hallhattunk például a szélmalomharcról szóló résznél. Ezeknek a kisebb hibáknak azonban a beszéd kontextusában inkább pozitív hatásuk volt, rokonszenvessé tették a beszédet, azt sugallták, hogy emberi, közvetlen, nem gépiességgel előadott szónoklatot hallgatunk.