Kormányzati médiatúlsúly

Az első húsz, a médiában leggyakrabban megszólaló politikus listáját továbbra is Orbán Viktor (203 megszólalás) vezeti, több fejhosszal megelőzve Kovács Lászlót (68) a második, és Torgyán Józsefet (67) a harmadik helyen. Míg Keller László (64), a felmérés szerint a kormány munkájával kapcsolatban a legtöbb kritikát megfogalmazó közszereplő a lista negyedik helyén áll. Medgyesy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a júliusi 6. helyéről augusztusban visszaesett a kilencedik helyre. Dávid Ibolya az ötödik helyről pedig visszaszorult a tizennyolcadikra (25). Csurka István a felmérés szerint augusztusban 15 alkalommal szerepelt a médiában, Kunce Gábor pedig mindössze 4 alkalommal.

Az ellenzék is 'erősített'

Augusztusban a parlamenti politikusok 62 százaléka a kormánykoalíció, 32 százaléka az ellenzék, 6 százaléka pedig a függetlenek képviseletében jelent meg a hírműsorokban. A júliusi adatokhoz képest az ellenzéki pártok térnyerése figyelhető meg: szereplési arányuk 5 százalékkal növekedett (27% ill. 32%). Augusztusban is a kormányoldal politikusai közül került ki a legnagyobb médiaprezentációval rendelkezők többsége, hiszen a húsz legtöbbet szereplő politikus közül 13-an a kormányzati oldalhoz tartoztak.

Háttérbe szorultak a gazdasági kérdések

Augusztusban az ország gazdasági helyzetével foglalkozó témák a műsoregységek közel harmadában (32%) voltak jelen, ami a megelőző időszakhoz képest 9 százalékos csökkenést jelent. Ugyancsak nagyobb visszaesést regisztrálhattunk a szociális szféra (15% vs. 11%) és a külpolitikai kapcsolatok (10% vs. 7%) kezelésében. A legnagyobb előretörést a parlament tevékenységével (5% ill. 9%) és a kultúrával, médiával (10% ill. 14%) foglalkozó kérdéskörök tudhatták magukénak. A parlament munkája - a nyári szünet ellenére - a rendkívüli ülés összehívása, és annak határozatképtelensége miatt került a média figyelmének fókuszába.

Fideszes bírálat az ORTT-nek Az ORTT felmérései szerint, a kormányváltás óta jelentősen nőtt a kormányzati oldal megszólalásának száma a médiában: volt olyan rádióműsor, melyben a nyilatkozó politikusok több mint 90 százaléka a kormányoldalt képviselte. Körmendy-Ékes Judithoz, az ORTT elnökéhez irt levelében Sasvári Szilárd, a kulturális bizottság elnöke a közmédiumok éves parlamenti beszámolójára hivatkozva közli, hogy mindhárom intézmény elégedetlenségét jelzi a vizsgálatok módszerei miatt, és azt nem tartják megfelelőnek hírműsorok elemzésére: az ORTT ugyanis tartalomelemzést nem végez, számszerűsíthető adatok alapján vonja le következetéseit. Sasvári Szilárd az Indexnek elmondta: bírálata az ORTT tavalyi elemzéseire vonatkozik. Az MTV jelentése szerint egyébként az általuk mért arányok lényegében megegyeznek a az ORTT adataival.

A kereskedelmi televíziók a botrányokra koncentráltak

Jelentős mértékben emelkedett a belpolitikai botrányok és a korrupció témakörének előfordulási aránya is (10% ill. 13%). Ezen belül megnégyszereződött a korrupció napirendre kerülése, míg a közéleti szereplők botrányai több mint kétszer gyakrabban jelentek meg a megelőző időszakhoz képest. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelmi televíziók többet foglalkoztak botrányokkal, e kérdéskör volt ugyanis műsoraikban a második leggyakoribb téma.

A közszolgálati adók a kormány gazdaságpolitikáját 'boncolgatták'

A közszolgálati műsorokhoz képest a profitorientált televíziók közel másfélszer sűrűbben szerepeltették programjaikban a közéleti szereplők botrányait (40 eset ill. 68 eset), ami elsősorban a MiG-29-esek felújításával kapcsolatban kirobbant korrupciós botránynak volt köszönhető. A közszolgálati adókon a kormány gazdaságpolitikája (294 eset ill. 135 eset) és az ország külpolitikai kapcsolatai (196 eset ill. 94 eset) számítottak "sztártémának", közel kétszer gyakrabban kerültek a hírműsorok érdeklődésének középpontjába, mint a kereskedelmi társaiknál.

Többet bírálták a kormányt

Augusztusban nem változott a bírálatok aránya (11% ill. 11%), a kritikák címzettjeinél pedig csupán kisebb elmozdulás volt tapasztalható. A kormányzatot ért bírálatok részesedése júliushoz képest 4 százalékkal emelkedett (42% ill. 46%.)

Keller kritizált a legtöbbet

A legtöbb bírálatot az ellenzéki pártok képviselői tették közzé, különösképpen az MSZP tagjai, akikhez az összes bírálat (374 eset) több mint harmada volt köthető (136 eset). A nevesített szereplők közül ebben a hónapban is - csakúgy, mint júliusban - Keller László volt a "legkritikusabb" (31 eset), akit a sorban Kovács László, az MSZP elnöke követett (25 eset).

Orbán és Mádl a 'legoptimistább'

A kormányzat tevékenységének méltatása nagyobb mértékben visszaesett júliushoz képest (43% ill. 31%). A legtöbb elismerést megfogalmazó politikus ebben a hónapban is Orbán Viktor volt, aki 19 esetben beszélt pozitívan valamely intézmény működéséről, őt a sorban Mádl Ferenc köztársasági elnök követte (7 eset).