Magyar lesről magyar bikát

Az utóbbi hónapokban élénkebbek lettek az orvvadászok is. Az országban az egyik legnagyobb rabsicfogás Petőházán történt, ahol csaknem 105 őzbakot és több mint 30 gím, illetve dámszarvast lőttek halomra helyi orvvadászok.

Magyarországon minden vadásznak évente meg kell újítania öt évre szóló vadászati engedélyét. Az idei adatok alapján 46 ezer regisztrált vadászt tartanak nyilván az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) munkatársai Magyarországon. Ehhez jönnek még minden évben a zömükben olasz, német és osztrák vendégvadászok, így összesen csaknem hetvenezer felfegyverzett ember durrogtat telente a határban.

Ahhoz, hogy a külföldi vadászvendég magyar lesről lőhessen magyar szarvasbikát, először be kell szereznie a művelet legális kivitelezéséhez szükséges engedélyeket. Még elindulás előtt fegyver behozatali engedélyt kell kiváltania vadászpuskájára, igazolnia kell, hogy hazájában rendelkezik érvényes vadászati és fegyvertartási engedéllyel, és fel kell tudni mutatnia egy meghívólevelet is, amivel igazolja, hogy valahol Magyarországon hűtik már a fogadására bevásárolt fütyülős barackot.

Vendégvadász lőfegyvert így is legfeljebb kilencven napra hozhat az országba, amennyiben gondoskodik a puska kiviteli engedélyéről is, hogy visszafelé se legyen gond a határon - tudtuk meg Pelbárt Éva alezredestől, az ORFK rendészeti osztályának vezetőjétől.

Miután minden szükséges hivatalos procedúrán túl van és elfoglalta itthoni szállását, a külföldi vadász megtervezi magyarországi programját. Mindenekelőtt kap egy kísérőt, aki kalauzolni hivatott a jeles vendéget a magyar rengetegben, és aki bemutatja a vadásznak az adott terület vadállományát, azaz tájékoztatja arról, hogy a vadászterületen melyik kilőhető állat mennyibe kerül.

Lapraszerelt agancs háromezer márkáért

Pechtol János, az OMVV főtitkára érdeklődésünkre elmondta, hogy egy közepes szarvasbika kilövése két-háromezer márkába, egy érmes szarvasbika elejtése (tíz kilónál nehezebb aganccsal) pedig ennek három-négyszeresébe kerül. Az ár a kilövési díjat és a trófeát tartalmazza, mely utóbbit a vendéglátó vadásztársaság emberei falra akasztható állapotban prezentálnak az üdülés végén. A vadásznak előre el kell döntenie, hogy pénzéből mekkora vadra futja, majd a kalkuláció eredményét jeleznie kell kísérőjének, aki ezután addig kajtat a csalitosban, amíg rá nem akad a kívánt agancssúlyú vadra.

Miután eldördült a végzetes lövés, az elejtett állat lábára azon melegében úgy nevezett ,,fém krotáliát" (azonosító jelet) erősítenek, mely lapocska igazolja a vad származását, és a felvásárló is csak így veheti át a húst. Csak nagyvadakat krotáliáznak meg, madarakat és apróvadakat nem, ezért fordulhat elő, hogy ezekből az állatokból jóval többet próbálnak meg a határon átcsempészni, mint őzből vagy szarvasból.

A lelőtt állat húsát a kompetens vadásztársaság szabadon értékesítheti, a törvényi előírásoknak megfelelően. A társaságok általában szerződésben állnak valamilyen hús-nagykereskedéssel, akik nagytételben vásárolják fel az itthon egyre keresettebb húsféleséget, de az is sokszor előfordul, hogy a közeli éttermek, vagy panziók asztalaira kerül végül az őzgerinc és a szarvascomb. Ehhez az adott vendéglátó-ipari egységnek be kell szereznie a szükséges orvosi szakvéleményeket, melyekkel igazolni tudja a vadas eredetét, abban az esetben, ha fogyasztóvédelem, vagy az ÁNTSZ emberi netán ellenőrzést tartanának.

Orvvadászat

Nehéz kenyér az orvvadászoké. Nem elég, hogy macerás, fárasztó és sok vérrel jár, még hangos is. Az illegális vadászok legtöbbször azért buknak le, mert a puskaropogás messziről visszhangzik a dombok között, odacsalva erdészt, rendőrt, állampolgári bejelentőt. A felderített és folyamatban lévő eseteket Magyarországon megyénként, a helyi vadászati és halászati felügyelőségek tartják számon.

Kiből lehet vadász? A vadásztársaságok általában területtel rendelkező, vadászatra jogosult szervezetek. Ilyenből az országban jelenleg 1160 működik. Vadásztársaságot akkor lehet alapítani, ha a tervezett vadászterület nagysága meghaladja a 3000 hektárt. Vadász lehet Magyarországon minden tizennyolcadik életévét betöltött állampolgár, aki büntetlen előéletű, megszerezte az állami vadász- és fegyverismereti vizsgát, és kiváltotta az állami vadászjegyet, melyet a vadászkamara ad ki. Ezután a leendő vadász vehet magának puskát, nadrágot meg tollat a kalapjába, és máris mehet lőni, természetesen szervezett formában.

Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb fogása Győr-Moson-Sopron megyében történt. Pusztai József, vadászati felügyelő emlékei szerint csaknem 105 őzbakot és több mint 30 gím, illetve dámszarvast lőttek halomra Petőházi orvvadászok. A rabsicok évekig háborítatlanul dolgoztak, komoly feldolgozó-értékesítő hálózatot építettek ki. Eladtak éttermeknek helyieknek, külföldieknek. Ha átmenetileg elfogyott a vadhús, marhával helyettesítették. Ahogy a felügyelő fogalmazott, csak a belekkel nem tudtak mit kezdeni. Úgy buktak le, hogy botor módon minden feldolgozhatatlan belsőséget ugyanarra a szeméttelepre dobtak. Ez az ügy még folyamatban van.

Zámbó Zoltán, a Komárom-Esztergom megyei szerv főfelügyelőség vezetője az Indexnek elmondta, hogy az orvvadász- teamben általában egy puskás, egy szállító és egy feldolgozó ember működik együtt, akik példás munkamegosztásban ritkítják a vadállományt. A megyében, Tata mellett, három éve lepleztek le egy komolyabb csapatot, akik tilalmi időszakban 12 szarvast mészároltak le. Trófeáikat elrejtették, húsukat a közeli éttermeknek eladták. A hústolvajok pénzbírságra számíthatnak, milliós nagyságrendben.

Szervezett bandák irtják a vadat

Pechtol János, az OMVV főtitkára kérdésünkre azt is elmondta, hogy Magyarországon leginkább a szervezett orvvadász-bandák okoznak gondot, akik válogatás nélkül irtják a vadállományt. Az ilyen bűncselekmények elkövetőit nehéz felelősségre vonni, mert a túlzsúfolt bíróságok sokszor évekig halogatják az ítélethozatalt. Amennyiben egy külföldi vendégvadászt érnek tetten, amint védett vadakat csomagol a hűtőtáskájába - mint ahogy a napokban ez megtörtént -gyorsított eljárással intézkednek a bírák. Az ilyen ügyekben ugyanis sok pénz van, hiszen a külhoni orvvadász a legtöbb esetben súlyos pénzbírsággal válthatja csak meg szabadságát.