Palotás vesztett a Postabank ellen

Palotás keresetében azt állította, hogy a papírok 1998. májusi megvételekor tévedésben volt a bank anyagi helyzetét illetően, hiszen csak hónapokkal később derült ki, hogy a pénzintézet még egy évvel azelőtt, 1997-ben elvesztette tőkéjét. Az üzletember 140 százalékos árfolyamon vett 360 milliós névértékű pakettet.

Tavaly az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság elfogadta Palotás János érvelését, és kimondta a szerződés semmiségét. Ennek következtében a banknak vissza kellett volna adnia a 473 millió forintos vételárat, illetve kamatait, Palotásnak pedig a részvényeket.

A Legfelsőbb Bíróság rövid szóbeli indoklása szerint Palotás János a Postabank jövőjét illetően volt tévedésben, ami pedig beletartozik a szokásos részvényesi kockázat körébe.

Palotás ügyvédje a tárgyalást követően jelezte, hogy a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élnek.

Precedens, vagy sem?

,,A mai döntéssel precedens értékű ítélet született, mely minden bizonnyal hatással lesz a Postabankot perlő más részvényesek pereire is" - áll abban a közleményben, amelyet a Pb bocsátott ki hétfőn. Ez nyilvánvalóan így van, de a hétfői döntés nem befolyásolja például azon kisrészvényesek pereit, akik a miatt követelnek pénzt az államtól, hogy az a többségi tulajdonrész megszerzése után nem tett megfelelő felvásárlási ajánlatot nekik, majd a papírok névértékét 1998 őszén 10 ezerről 5 forintra szállította le.

A felperesek ebben az esetben a gazdasági társaságokról szóló törvény többségi tulajdonosra vonatkozó konszernszabályai alapján kérték Postabank-részvényeik forgalmi értéken történő visszavásárlását. Eszerint a többségi tulajdon megszerzője köteles vételi ajánlatot tenni a kisebbségi részvényesek papírjainak megvételére, tőzsdén kívüli részvények esetében az előző 18o nap átlagárfolyamán.

Manipulált árfolyamra hivatkoztak

A névérték körüli árfolyamon történő visszavásárlás megtagadását annak idején azzal igyekeztek indokolni, hogy a tőkeleszállítást megelőző időszakban olyan alacsony volt a bankpapír tőzsdén kívüli forgalma, hogy az árfolyamot könnyen lehetett manipulálni.

A Fővárosi Bíróság a kisrészvényesek perében elutasította azt a követelést, hogy abban az esetben, ha az elsőrendű alperes magyar állam nem kötelezhető a részvények visszavásárlására, a másodrendű alperes Postabankot kötelezzék a részvényeseket ért kár megtérítésére.