Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Magyarország eljátszhatja becsületét a kvótapiacon

2009.04.02. 08:28
15 hozzászólás

Legkésőbb március végéig nyilvánosságra hozza a környezetvédelmi minisztérium, hogy Magyarország pontosan mennyiért értékesítette szén-dioxid-kibocsátási kvótáit, mondta Oláh Lajos, a tárca államtitkára egy januári háttérbeszélgetésen. Április elején azonban az árak még mindig nem ismertek, és úgy tűnik, még legalább néhány hét eltelik, mire megtudhatjuk, milyen összegeket tartalmaztak a megkötött szerződések.

Magyarország szeptemberben 2 millió egység (egy egység egy tonnát jelent) kibocsátási kvótát adott el Belgiumnak , novemberben pedig 6 milliót Spanyolországnak . A forrólevegő-kvóták eladási árát a minisztérium nem közölte, indoklásuk szerint azért, mert Magyarországnak folyamatban voltak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a konkrét számok nyilvánosságra hozatala sértette volna az ország érdekeit.

A minisztérium készen áll az eladott szén-dioxid-kibocsátási kvóták árának nyilvánosságra hozatalára, azonban előtte az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát akarja tájékoztatni az összegről. Mivel a testületnek jelenleg nincs elnöke, egyelőre nem vállalták, hogy ilyen fajsúlyú témával foglalkozzanak, amíg nem választják meg az új elnököt, mondta el kérdésünkre Olt Boglárka, a környezetvédelmi tárca szóvivője. "Természetesen amint a bizottság megkapja a tájékoztatást, a sajtón keresztül a nyilvánosság is azonnal értesül a konkrét számokról" - tette hozzá.

Az MDF-es Katona Kálmán pártja parlamenti frakciójának megszűnésével párhuzamosan kényszerült távozni az elnöki posztról, azóta tagként folytatja munkáját a környezetvédelmi bizottságban . Kérdésünkre elmondta, hogy eredetileg a múlt hét keddre tervezte a bizottság elé terjeszteni szén-dioxid-kvóták eladásáról szóló interpellációját, melynek részeként tárgyaltak volna az árakról is, de addigra ő már nem töltötte be a tisztséget.

Még hetekig elnök nélkül a környezetvédelmi bizottság

A bizottság munkáját az új elnök megválasztásáig a két alelnök, az MSZP-s Orosz Sándor és a KDNP-s Nagy Andor vezeti. Ők kizárólag a napi ügyeket terjesztik a testület elé, azokat, amelyek a kapcsolódnak az éppen aktuális parlamenti napirendi pontokhoz, így tárgyaltak például a paksi atomerőmű bővítéséről, illetve az erdőtörvényről is. Úgy tudjuk, az új kormány megalakulásáig bizonyosan nem lesz már elnöke a környezetvédelmi bizottságnak.

Oláh Lajos korábban zárt ülésen számolt be a bizottságnak a kvótaeladásokról, ahol vita alakult ki, hogy a megkötött szerződések mennyire kötelezik Magyarországot a titoktartásra. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a Belgiummal és a Spanyolországgal megkötött szerződésekben sikerült olyan jó árakat elérni, amelyek megfelelő alaphangot biztosítanak a további tárgyalásokhoz. A tagok ezt egyhangúlag támogatták.

Katona Kálmán ugyanerről az ülésről azt is elmondta, hogy Oláh Lajos akkor felajánlotta a bizottsági tagoknak, hogy egy titoktartási nyilatkozat aláírása után tekintsenek bele a szerződésekbe. A bizottság azonban úgy döntött, inkább kivárják a március végi határidőt, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a számok véletlenül se szivároghassanak ki.

Nem indulhatnak a pályázatok, Belgium aggódik

Az árak nyilvánosságra hozatala azért is fontos, mert a kvótaeladásokból befolyt pénzekből finanszírozzák a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) programjának pályázati kiírásait, így amíg az összeg nem ismert, addig nem kezdődhetnek meg a kibocsátás-csökkentést célzó zöldberuházások. Idén ezt a keretet, ami várhatóan több tízmilliárd forintot jelent, a nem panel lakóépületek, illetve a közintézmények energiahatékonyságának növelésére fordítják majd.

Kardos Péter, az Energia Klub éghajlatvédelmi szakértője szerint a legfontosabb, hogy a ZBR elindulhasson végre, hiszen a programnak már rég futnia kéne. Ezzel szemben még nem állt fel a rendszer, nem lehet tudni a részleteket a pályáztatásról, nem kezdődött el a forrásfelhasználás, az erre fordítható pénz tavaly óta áll az államkincstárban, de a legnagyobb baj az, hogy még nem is látszik, mikor történik végre valami érdemi előrelépés.

Kardos Péter kitért arra is, hogy Belgium aggódni kezdett, hiszen Magyarország szerződésben vállalta, hogy a kvótákból származó bevételeket mérhető zöldberuházásokra fordítja, eddig azonban nem történt semmi, nem látják a garanciákat, hogy Magyarország valóban betartja vállalásait. „Tavaly Magyarország kvótaeladásai igazi sikertörténetnek számítottak, a bizalom azonban könnyen megrendül, a tavaly megszerzett gyakorlatilag egyeduralmunkat tekintélyünkkel együtt elveszíthetjük" - fogalmazott.

Eleshetünk a biztosnak hitt bevételektől

Példaként említette a válságtartalékként zárolt 20 milliárd forintot , ami véleménye szerint nagyban rontja az ország tárgyalási pozícióit a gazdasági válság miatt amúgy is alacsony árakkal dolgozó piacon, ahol ráadásul a tavalyihoz képest nagyban megugrott a versenytársaink száma. Szerinte előfordulhat akár az is, hogy az idénre előirányzott, kvótaeladásokból származó bevételek még a 20 milliárd forintot se érik el, így nemcsak a zárolás válik lehetetlenné, hanem a ZBR számára se teremtődnek további források.

Éppen ezért az Energia Klub beadvánnyal fordult Fülöp Sándorhoz, a jövő nemzedékek ombudsmanjához, hogy vizsgálja meg a döntés hátterét, illetve nyílt levelet küldött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, melyben a zárolás felülvizsgálatát kérte. Utóbbira egyelőre azt a választ kapták, hogy az illetékes tárcák reagálnak majd a megkeresésre, ez eddig azonban nem történt meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?