Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A gépjárműforgalom alkotmányos alapjogot veszélyeztet

2009.05.25. 15:00
215 hozzászólás

Budapesten nincs lehetőség arra, hogy mindenki gépkocsival oldja meg közlekedési igényeit, az elviselhetetlen mértékű gépjárműforgalom már most is veszélyezteti az egészséges környezethez való alapjogot, írja hétfői közleményében Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Az ombudsman szerint figyelemre méltó, de nem elégséges kezdeményezés a július 4. és augusztus 2. közötti időszakra tervezett mesterséges dugó, mert ez csak úgy válhatna a budapestiek hasznára, ha a főváros vezetése ezzel párhuzamosan határozott és átfogó lépéseket tenne a gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedésért.

Megemlíti, hogy télen szmogriadót kellett elrendelni, nyáron pedig az autók károsanyag-kibocsátása és az ultraibolya sugárzás által létrehozott ózontartalmú fotokémiai szmog tömegesen okozhat allergiás, asztmás megbetegedést. A fővárosiak várható élettartamát három évvel rövidítik meg a közlekedési eredetű szennyezések.

A fővárosi önkormányzat és a Levegő Munkacsoport a múlt héten jelentette be, hogy Budapest több nagy forgalmú útszakaszának néhány sávját kísérleti célból lezárnák, a lezárt sávokon kerékpársávot, buszsávot vagy parkolót alakítanának ki, hogy ezzel ösztönözzék a lakosságot, hagyják otthon autóikat.

Fülöp Sándor úgy véli, az egy hónapos forgalomkorlátozás nem lenne képes tartósan átrendezni a fővárosiak és az agglomerációban élők közlekedési szokásait, de az ügy ráirányította a figyelmet Budapest két évtizede megoldatlan közlekedési helyzetére.

Kifejtette, hogy a rendszerváltás óta reálértéken számítva érdemben csökkent a BKV működésének finanszírozása, a járműállomány elöregedett, színvonala nem kielégítő, rendszeresek a meghibásodások, évről évre járatritkítási tervek kerülnek elő, emellett hiányzik az egységes és vonzó P+R rendszer.

Megjegyezte, a forgalomcsillapítási kísérletnek az a kockázata, hogy a hosszabb távú terveket akadályozó ellenérzéseket válthat ki, ha a felkínált közlekedési alternatívák nem elég vonzóak, az utastájékoztatás, a forgalomirányítás alacsony színvonalú.

Fülöp Sándor a kezdeményezés továbbfejlesztését javasolja, illetve megállapítja, hogy a fenntartható városi közlekedéshez a közösségi közlekedés előtérbe helyezése Budapesten is elkerülhetetlen, így a kivont forrásokat vissza kell juttatni. Londont és Stockholmot említi példaként, ahol behajtási díjjal képeztek forrásokat a színvonalas közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeihez.