Magyarok támadják a szlovák atomot Pozsonyban

Tatabánya energetikai, környezetvédelmi és klímaszakértőkkel képviseli a város érdekeit pénteken a mohi atomerőmű engedélyezési eljárásának pozsonyi közmeghallgatásán. Bencsik János polgármester azt mondta, hogy nem megakadályozni szeretnék az erőmű fejlesztését, de a közvetlen szomszédságban élő - Tatabánya is ebben a védőtávolságban található - közösségek biztonságát meg kell teremteni.

A közmeghallgatást péntek délután 2-kor tartják Pozsonyban, magyar nyelvű tolmácsolást biztosítanak. A fórumon a Greenpeace mellett a magyar környezetvédelmi tárca is részt vesz, majd a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás részeként nyilvános fórumot is rendeznek a témában. Ezen a szlovák beruházó, a szlovák hatóság és civil szervezetek vesznek részt, illetve bárki felteheti kérdéseit. A magyarországi közmeghallgatást várhatóan október közepén tartják Esztergomban.

A mohi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építése az 1980-as években kezdődött, de a rendszerváltás idején leállt. Az erőmű egy részét később az olasz energetikai óriáscég, az ENEL vásárolta meg. A szlovák kormány azonban a privatizáció feltételéül szabta az ENEL-nek a projekt befejezését.

Az erőmű bővítésével a legnagyobb gond, hogy elavult szovjet technológiával készülnek. A reaktorok 1970-es évekből származó szovjet típushoz tartoznak, és az építkezés jelentős része még a 80-as években készült, ezért nem lehet a reaktorokat új típusúakkal kiváltani. Ezért ezeknek a reaktoroknak a biztonsági szintje alacsonyabb a jelenleg elfogadottakénál. Mivel egy esetleges szerencsétlenségből származó szennyezés a környező országokat is érintené, Magyarországon is közmeghallgatásokat tartanak.

Készül a magyar állásfoglalás

Magyarország május 12-én jelezte hivatalosan Szlovákiának, hogy az Espoo-i Egyezmény alapján potenciális hatásviselő félként be akar kapcsolódni a környezeti hatásvizsgálatba. Ehhez előtte tájékoztatást kértek a szlovák féltől például arról, hogy a tervezett erőmű hogyan felel meg a nukleáris biztonsági követelményeknek, illetve rendelkezik-e földrengéssel szembeni védelemmel. Az eljárásba az érintett hivatalok, hatóságok mellett a civileket is bevonták.

A hatásvizsgálat augusztusban zárult le, a környezeti hatástanulmány értékelése ezután kezdődött, ehhez Szlovákia rendelkezésre bocsátotta a teljes anyagot. A tanulmányhoz október 8-ig bárki fűzhet észrevételt, ezeket a közmeghallgatások utáni szlovák-magyar konzultáció eredményével együtt a környezetvédelmi tárca beleépíti a magyar állásfoglalásba. A dokumentum a tervek szerint még ősszel elkészül.
(A környezeti hatástanulmány teljes dokumentációja a környezetvédelmi minisztérium honlapján érhető el >>>)

Manipulálnák a közmeghallgatást

Közben a napokban szivárgott ki egy dokumentum, ami azt bizonyítja, hogy az SE szlovák állami áramszolgáltató a közmeghallgatás manipulálását tervezi. A szlovák minisztériumnak küldött dokumentum (pdf) a meghallgatásokkal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a szlovákiai közmeghallgatásnak a “lehető legalacsonyabb média- és közfigyelmet” kell kapnia, továbbá, hogy “el kell kerülni az antinukleáris feszültségkeltést”, illetve, hogy “a bécsi közmeghallgatást meg kell akadályozni”.

A Greenpeace szerint el akarják lehetetleníteni a mohi atomerőmű két építendő reaktorának kritizálását. A környezetvédő szervezet a hatásvizsgálati eljárás újrakezdését követeli a szlovák hatóságoktól. Bencsik János ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott néhány magyarországi és szlovákiai magánszemély társaságában.

A pénteki közmeghallgatás előtt a Greenpeace szlovákiai szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a beruházók és a szlovák kormány az atomenergia olcsóságát és az állam spórolását hangsúlyozzák, ezzel félrevezetik a lakosságot. Amellett, hogy a nemzeti atomalap az állami költségvetésből kap támogatást, szintén állami feladat a nukleáris hulladék rendkívül költséges kezelése, lerakása, még akkor is, ha maga az erőmű magánkézben van, így indirekt módon az energia előállításához az adófizetők is hozzájárulnak.