Medvegyev bevállalta az EU-s klímavédelmi célt

Oroszország csatlakozik az Európai Unió (EU) klímavédelmi céljához: az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig, jelentette be az orosz elnök szerdán Stockholmban az EU-orosz csúcson.

Dmitrij Medvegyev a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon közölte partnereivel az orosz klímavédelmi vállalást, erről Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke számolt be. Medvegyev a nyilvánosság előtt nem beszélt számokról, csak annyit jegyzett meg, hogy "Oroszország mindig is az európai irányvonalat követte a klímavédelemben."

A hivatalos moszkvai álláspont mostanáig az volt, hogy Oroszország 10-15 százalék közötti mértékben hajlandó visszafogni a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását.

Szakértők vitatják, hogy a 24. EU-Oroszország csúcson tett új klímavédelmi vállalásnak milyen gyakorlati jelentőségge van. Oleg Aniszimov, az orosz állami meteorológiai szolgálat éghajlatkutatója a RIA Novoszty hírügynökségnek azt mondta, hogy a nehézipar összeomlása miatt Oroszország már most is 30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a kilencvenes évek elején.

Oroszország számára ennek ellenére fontos a vállalt csökkentés mértéke, mert a fennmaradó szén-dioxid-kvótáit értékesítheti a nemzetközi piacon 2012-ig biztosan, és majd utána is, ha a kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodás ezt lehetővé teszi. Oroszország egyébként annyi felhalmozott tartalékkal rendelkezik, amivel alapjaiban rengetheti meg a globális kvótapiacot.

Az EU az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentést vállal 2020-ig, ezt azonban kész 30 százalékra emelni a decemberi, koppenhágai klímavédelmi csúcstalálkozón, amennyiben erős partnerekre talál az alig három hét múlva kezdődő tanácskozáson. A tervek szerint Koppenhágában véglegesíteni kellene a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést.

Szakértők és politikusok szerint sem valószínű, hogy a koppenhágai csúcson sikerül kötelező érvényű vállalást tartalmazó dokumentumot alkotni, inkább az várható, hogy a résztvevő államok politikai megállapodást kötnek, ami a szerződést előkészítő további tárgyalások alapját képezheti. Ennek előnye lehet, hogy nem egy összecsapott kényszermegállapodás születik, hanem a tagállamok ugyan később, de érdemi vállalásokat tesznek a kiotói szerződés utáni időszakra.