A klímaváltozás következménye a karbonbűnözés

Egyes európai országokban a karbonpiaci forgalom akár 90 százaléka is származhat csalóktól, akik becslések szerint eddig csaknem 5 milliárd eurót tettek zsebre a visszaélésekkel, közölte az Europol, az EU bűnüldöző szerve a koppenhágai klímacsúcson.

A csalók módszere, hogy felvásárolják a karbonkvótákat egy olyan országban, ahol alacsony a forgalmi adó mértéke, majd eladják egy magasabb az adókulccsal rendelkező országban, például Nagy-Britanniában, számolt be a Daily Telegraph csütörtökön.

Az Europol szerint a leginkább érintett országok Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Dánia és Hollandia.

A bejelentés kínos helyzetbe hozta az EU koppenhágai tárgyalóit, akik éppen az előző nap tettek javaslatot a 2005 óta működő uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) globális kiterjesztésére. (Jelenleg az EU ETS a világ legnagyobb karbonkvóták - kibocsátási jogokat megtestesítő értékpapírok - kereskedelmére szolgáló piaca.)

Rob Wainwright, az Europol súlyos bűncselekményekkel foglalkozó csoportjának igazgatója úgy vélte, hogy a kiterjedt szervezett bűnözés már a jelenlegi karbonkereskedelmi rendszer hitelességét veszélyezteti. Az Europol speciális egységet hoz létre a karbonpiaci visszaélések felderítésére és felszámolására.

A karbonpiacok létrejöttét az 1997-es kiotói jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusai tették lehetővé. A mechanizmusok egyike a kibocsátás-kereskedelem, a rendszerben a vállalásukat túlteljesítő vállalatok illetve országok eladhatják kvótáikat a megengedettnél többet kibocsátóknak. A globális karbonpiac jelentős piaccá nőtte ki magát, bár forgalma szűkült az utóbbi időben: a 2009 második negyedévi 38 milliárd dollárról a harmadik negyedévre 30 milliárd dollárra esett.

Az Europol felhívta a figyelmet arra is, hogy információik szerint a karbonkereskedelemben kialakult kifinomult csalási módszerek könnyen átterjedhetnek a gáz- és árampiacra.