Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Miattunk függesztették fel az EU-s kvótabizniszt

2010.03.17. 13:51
53 hozzászólás

Beigazolódtak azok a félelmek, melyek szerint egy pont után követhetetlenné válik annak a 2 millió tonna szén-dioxid-kvótának az útja, melyek eladását a múlt héten jelentette be Magyarország. A morális határokat feszegető magyar biznisz miatt szerdán leállították a zöld kreditek azonnali kereskedését.

Felfüggesztették szerdán délelőtt az kereskedést a kiotói zöld kreditekkel (CER - Certified Emission Reduction) először a párizsi Bluenext tőzsdén, majd az oslói Nord Poolon, miután kiderült, hogy az a 2 millió tonna zöld kredit, aminek eladását a múlt héten jelentette be Magyarország, az uniós tilalom ellenére a tagállamok valamelyikében talált vevőre.

Óvatosság a zöld kreditekkel

Az EU-ban naponta nagyságrendileg 15 millió uniós kvóta (EUA) cserél gazdát, zöld kreditből átlagosan 2-3 millió a napi forgalom. Az utóbbi napokban – feltehetően az újrahasznosított zöld kreditek visszacsurgásának hírére – csökkent az érdeklődés, kedden a Bluenexten 400 ezer zöld kredit cserélt gazdát.

A Bluenext a Point Carbont arról tájékoztatta, hogy a kereskedés csak akkor indul el újra, ha megtalálják a megoldást az újrahasznosított zöld kreditek kiszűrésére. A Bluenext és a Nord Pool a világ legnagyobb karbontőzsdéi közé tartoznak, működésük felfüggesztése azt jelenti, hogy az EU-ban jelenleg csak határidős kereskedés folyik a zöld kreditekkel – legkorábban decemberben lehetne ilyet eladni a londoni székhelyű európai klímatőzsdén (European Climate Exchange). Forrásaink nem emlékeznek korábbról olyan esetre, hogy a Bluenext felfüggesztette volna működését. Oslóban nemcsak az azonnali, hanem a határidős kereskedés is szünetel.

Mi a baj a zöld kreditekkel?

A környezetvédelmi minisztérium múlt heti tájékoztatása arról szólt, hogy csaknem 2 millió tonna kiotói kvótát adtunk el, ami igaz is, csak a most értékesített kvóták, bár valóban rendelkezik róluk a kiotói jegyzőkönyv, eltérnek a korábbi három üzletben eladott kvótáktól: ezeket AAU-nak hívják (Assigned Amount Unit), mi maradjunk inkább a kiotói kvóta elnevezésnél.

Ennek lényege, hogy a kiotói egyezményt aláíró országok 2008 és 2012 között a nemzetközi piacon szén-dioxid-kvótával kereskedhetnek, és mivel Magyarországnak az ipari szerkezetátalakulásnak köszönhetően jelentős mennyiségű tartaléka halmozódott fel, 2008 őszén elkezdtük az értékesítést. A kiotói kvóták értékét az határozza meg, hogy a szerződést kötő felek hogyan állapodnak meg, a bevételt elkönyvelő ország milyen mértékű zöldítést vállal.

A múlt héten bejelentett ügyletben azonban egy más típusú kvótát, zöld kreditet adtunk el. A zöld kredittel szintén foglalkozik a kiotói jegyzőkönyv, de ez egy teljesen más jellegű kereskedelmi rendszerben létezik. A zöld kreditek úgy jönnek létre, hogy ha egy fejlett ország egy fejlődő országba visz beruházást, aminek részeként kibocsátás-csökkenés valósul meg, a beruházó zöld kreditet kap a zöldítésért cserébe, azaz konkrét teljesítés van a hátterében.

Létezik egy harmadik kvótakereskedelmi rendszer is egy harmadik kvótatípussal (EUA), ennek alapja az EU saját rendszere (EU ETS - European Union Emission Trading System) - ezt éppen azért hoztak létre, hogy segítsék a tagországok kiotói vállalásainak teljesítését. Ennek a rendszernek azonban nem az államok, hanem a nagyobb kibocsátók, azaz cégek (gyárak, erőművek, stb.) a tagjai.

Morális küszöb

Az EU engedményt is tett számukra, átjárhatóvá tette a kiotói és az uniós rendszert úgy, hogy az uniós kvótákat meghatározott mértékig hagyja zöld kreditekkel helyettesíteni, ami Magyarország esetében 10 százalék. Ennek az a logikája, hogy egy fejlődő országba vitt beruházás kevesebb költséggel jár, mint ha ugyanezt egy cég az EU-ban teszi, így a zöldkreditek ára is olcsóbb, mint az uniós kvótáké. A cég tehát költséget spórol, ha zöld kredittel számol el az EU felé.

Az elszámolás évente egyszer történik, a cégek a kormányoknak adják le a zöld kreditet. A kormánynak ezt az Európai Bizottság előírásának megfelelően egy elkülönített számlára kell tennie, majd ezzel a kiotói jegyzőkönyv alapján az ENSZ-szel kell elszámolnia. Magyarország most egy, a jogszabályban lévő kiskaput használt ki: becserélte a tartalékolt kiotói kvótáinak egy részét zöld kreditre, és ezeket értékesítette.

Ennek az oka gazdaságilag könnyen igazolható, míg a zöld kredittel könnyű kereskedni, magasabb az ára, jól pörgő, likvid piaca van, addig a kiotói kvóták eladása lényegesen nehézkesebb, az ára nyomott. Környezetvédelmi szempontból viszont aggályos lépésnek tekinthető, hiszen a zöld kreditek újrahasznosítása azt jelenti, hogy nincs mögöttük kibocsátás-csökkentés, amivel a rendszer valódi célját nem éri el. Az ügylettel eddig semmilyen jogszabály nem sérült, bár a lépés példa nélküli, és ellentétes a kvótakereskedelem szellemével.

Beigazolódott félelmek

Az uniós szabályozás éppen ezért januártól szigorodott, újra felhasznált zöld krediteket az EU-n belül nem lehet értékesíteni, hogy ezek ne kerülhessenek vissza az uniós rendszerbe. Magyarország ezt úgy próbálta elkerülni, hogy állítása szerint egy japán cégnek értékesített. Már az eladáskor felmerültek kételyek: zöld szervezetek és az EU is aggályát fejezte ki, hogy a zöld kreditek útja a továbbiakban ellenőrizhetetlen, és később a piac felhígulásához, így az árak csökkenéséhez vezethet.

A félelmek most beigazolódtak, a 2 millió tonna magyar zöld kredit egy londoni, majd egy EU-s társaságnál bukkant fel, majd nyomai elvesztek, de nem jutott ki Európából, ahogyan kellett volna. Úgy tudjuk, a magyar zöld kreditek több, unión belüli cégnél kötöttek ki. Ez számukra a gyakorlatban anyagi veszteséget jelent, mivel a megvásárolt kvótákat a szabályozásnak megfelelően nem értékesíthetik tovább.